| Itt vagy most: Blog » Dossziék » A választások és az új parlament megalakulása
A választások és az új parlament megalakulása
  • | | Több
  • 2007. április 16, 21:09, frissítve: 2009. június 09, 21:09


A választások és az új parlament megalakulása

Bevezető

A Magyar Országgyűlés 386 tagú. Képviselőit vegyes választási rendszerben, két fordulóban, közvetlen módon, nyílt szavazással választják  meg a szavazásra jogosult állampolgárok. 176 képviselőt egyéni választókerületben, 152 jelöltet területi (megyei, fővárosi) listán, további 58-at pedig országos kompenzációs listán választanak meg. A választójog általános és egyenlő, vagyis minden tizennyolcadik életévét betöltött magyar állampolgár rendelkezik szavazati joggal. Ez alól természetesen kivételt képeznek a közügyek gyakorlásától jogerősen eltiltott személyek, a cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt állók, a szabadságvesztésüket töltő, továbbá a büntetőeljárásban jogerősen elrendelt intézeti kényszergyógykezelés alatt álló személyek.
 

Az Országgyűlési választások menete

A parlamenti választásokat négyévente kell tartani úgy, hogy azok két időpontja (első és második forduló) lehetőleg április 1-je és május 31-e közé essen. Az első fordulóban bármely párt állíthat képviselő-jelöltet. A jelöltállításhoz 750 ajánlószelvény szükséges. A "kopogtatócédulákat" a választókerületek lakosai töltik ki és adják le a pártoknak, vagy a pártok delegáltjai szedik össze, majd juttatják el a helyi választási biztosságoknak. A választásokon indulni szándékozó pártokat az Országos Választási Bizottság nyilvántartásba veszi. Az Országos Választási Bizottság tagjait az Országgyűlés választja meg egyszerű többséggel. Az országgyűlési képviselő-jelöltek a jelöltségük nyilvántartásba vételétől a választások napjáig mentelmi jogot élveznek. Ez a mentelmi jog megszűnik, ha a választások eredményeképp a jelölt nem kerül be a törvényhozásba.

Az első forduló eredményei alapján az a jelölt lesz képviselő, aki a szavazatok több mint 50 százalékát megszerezte az adott választókerületben, feltéve, hogy a választókerület szavazóképes polgárainak legalább a fele részt vett a voksoláson. Ha egy választókerületben ilyen módon már az első fordulóban sikerül képviselőt választani, ott nem kerül sor második fordulóra.

Abban az esetben, ha a választókorú népesség kevesebb mint fele vett részt a szavazáson, a második fordulóban mindazok a jelöltek indulhatnak, akik az első fordulóban is jelöltek voltak. Ha viszont az első fordulóban a részvétel meghaladta az ötven százalékot, de egyik jelölt sem szerezte meg a szavazatok több mint felét, a második fordulóban a három legtöbb szavazatot kapott jelölt indulhat.

A második forduló eredményei alapján az a jelölt lesz képviselő, aki a legtöbb szavazatot kapja, ha a választókerület szavazóképes polgárainak legalább az egynegyede részt vett a voksoláson.

A pártok a jelöltek mellett listát is állítanak. A lista lehet területi (megyei) és országos. A választások második fordulójában csak azok a pártok állíthatnak listát, akik az első fordulóban a listás szavazatok legalább 5 százalékát megszerezték. Ha több párt választási megállapodást ír alá, vagy választási szövetséget köt (közös területi vagy országos listát állít), előfordulhat, hogy egy 5 százalék alatt teljesítő párt is bejuthat az országgyűlésbe (ld. Fidesz-MDF - 1998, 2002).

Az egyéni országgyűlési képviselők megválasztása után a pártok listájára leadott szavazatok arányában megállapítják a listás képviselőket, majd az országos kompenzációs listára jutott töredékszavazatok alapján, szintén arányossági elv alapján az országos listás képviselőket.

 
Az Országgyűlés alakuló ülése

Az országgyűlés alakuló üléséig az előző kormány ügyvezető kormányként jár el. Az országgyűlés alakuló ülését a köztársasági elnök hívja össze. Az alakuló ülésen az országgyűlés megválasztja tisztségviselőit; az elnököt, az alelnököket, és a jegyzőket. A tisztségviselők megválasztásáig a házelnöki feladatot a legidősebb képviselő korelnökként, a jegyzői feladatokat pedig a legfiatalabb képviselők korjegyzőkként látják el.

A parlamentbe jutott pártok képviselőcsoportokat (frakciókat) alakítanak, saját működési szabályzatot fogadnak el, melynek megállapításakor tekintettel kell lenniük a Házszabályra.

Az alakuló ülésen jön létre a Házbizottság, és itt állítja fel a parlament az állandó bizottságokat is. Ekkor fogadják el a kormányprogramot, és választják meg a miniszterelnököt is. A kormányprogram elfogadásáról és a miniszterelnök személyéről egyszerre szavaz a Tisztelt Ház.

 
Az Országgyűlés fő tisztségviselői

Elnök:

Közjogi pozíciója közel áll az államfőéhez. A köztársasági elnök korlátozott jogkörű helyettesének is tekinthető, hiszen a köztársasági elnöki megbízatás idő előtti lejártakor, vagy az államfő akadályoztatása estén a házelnök látja el annak teendőit.

Az elnökkel szemben követelmény a pártokfelettiség, a semlegesség és az objektivitás. Ő szervezi a parlamenti munkát, és vezeti az üléseket. Kapcsolatot tart a frakciókkal, és szervezi az Országgyűlés külföldi kapcsolatait. Az házelnök egyben a Házbizottság elnöke is.

Alelnökök:

A házelnök akadályoztatása esetén vagy annak megbízásából az elnököt az alelnök helyettesíti. Az elnök és az alelnökök racionális munkamegosztásban dolgoznak egymással.

Jegyzők:

Az elnököt segítik a tanácskozások vezetésében. Az elnöki szemelvény jobb és bal oldalán egy kormánypárti és egy ellenzéki soros jegyző foglal helyet. A jegyzők olvassák fel az országgyűlési iratokat, előolvassák az esküszöveget, összeszámolják a szavazatokat, hitelesítik az Országgyűlés jegyzőkönyveit és határozatait. Feljegyzik a szólni kívánó képviselők nevét, titkos szavazás esetén pedig szavazatszámláló bizottságként járnak el.

 

Az Országgyűlés fő szervei, a bizottságok

Házbizottság:

Elnöke az országgyűlése elnöke, tagjai az alelnökök és a frakcióvezetők. A Házbizottságban szavazati joggal csak a frakcióvezetők rendelkeznek. Állásfoglalásai általános érvényűek, a parlamenti jog szerves részét képezik. Döntéseit egyhangúlag hozza, egyhangú döntés hiányában a parlament vagy a házelnök dönt az adott ügyben.

Bizottságok:

Három bizottsági típus létezik: állandó, eseti és vizsgálóbizottság. Az állandó bizottságok megbízatása a parlamenti ciklus végéig szól. Kötelezően létrehozandó bizottságok: az alkotmányügyi; a költségvetési; a külügyi; a honvédelmi; valamint a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgálati bizottság.
 


Frakciók

Az országgyűlés alakuló ülésén jönnek létre. A frakcióalakítás a képviselők társulási joga. Általában egy párt képviselői egy frakcióban ülnek, de nem ritka a frakciótagságról való lemondás, vagy a képviselőcsoportból való kizárás sem. A frakciótagokat a képviselőcsoport által elfogadott szabályok kötelezik, melyek összhangban kell legyenek a Házszabállyal. A frakciótagságukról lemondott, vagy attól megfosztott képviselők csatlakozhatnak más parlamenti képviselőcsoportokhoz, ellenkező esetben független képviselőkként tevékenykedhetnek tovább. A frakciótagok és a független képviselők jogaiban és díjazásában is sok eltérés van. A frakció élén a frakcióvezető áll. Helyettesei a frakcióvezető-helyettesek. A frakcióvezetők tagjai a Házbizottságnak, a testületben szavazati joggal csak ők rendelkeznek.




Kommentek

0 db komment érkezett


Írj kommentet!
De előbb jelentkezz be. Ha még nincs hozzáférésed, regisztrálj!

vagy kommentelj már meglévő fiókoddal:

Ha hozzáféréssel rendelkezel az oldalak bármelyikén, csak kattints a logójára, és jelentkezz be kedvenc közösségi oldaladon. (Ezt követően ne felejtsd el engedélyezni a kapcsolatot.) Ez azért jó, mert nem kell külön regisztrálnod, hanem a közösségi oldalakon megadott névvel tudsz hozzászólni.

Egyben biztonságos is, hiszen a belépés a kiválasztott oldalon történik, így a nemethattila.hu oldalhoz semmilyen azonosító adatot sem kell megadnod. Az adatvédelemről az egyes weboldalak rendszere gondoskodik, amelyről már megbizonyosdhattál, hiszen használod ezek valamelyikét.

 

 
we