| Itt vagy most: Blog » Itthon » A nem létező kormányképes erő
A nem létező kormányképes erő
  • | | Több
  • 2009. november 06, 01:01


A nem létező kormányképes erő

Október 31-én Pécsett ünnepelték a kereszténydemokraták pártjuk helyi szervezetének 20 éves fennállását. A rendezvényen több másik párt képviselője is tiszteletét tette. Az eseményen felszólalt Semjén Zsolt, országos elnök és Hargitai János, a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke, de jelen volt Mayer Mihály megyéspüspök is.

 

Hogy a püspök mit keresett egy pártrendezvényen, azt nem hiszem, hogy boncolgatni kell. A politikai paletta ezen a felén nem ritka dolog, hogy a vallás és a politika nehezen elválaszthatók. Nem volt ez másképp korábban sem, emlékszünk még, amikor a templomok a 2002-es hajrában a Fidesznek kampányoltak, vagy hogy Semjén Zsolt korábban kijelentette, a KDNP nem más, mint "a katolikus egyház lándzsájának hegye". A vallásosság jelen van minden megnyilatkozásában, más embercsoportok elleni kirohanásait - legyenek azok homoszexuálisok, antiklerikálisok, templomba nem járó hívők vagy ateisták - rendszerint egyházi tanokból, a keresztény felebaráti szeretet elvéből vezeti le. Nála érdekesebben egyébként senki nem ítéli el a Jobbik kirekesztő politikáját, akkor egyébként, mikor a KDNP ugyanazt teszi mint a Jobbik, egy dolgot leszámítva, ők nem feszegetik a rendszer határait.

 

Semjén az ünnepségen a Fidesszel való együttműködésről a következőt mondta. "Ekkora támogatottsága politikai erőnek még nem volt a magyar történelemben, ekkora támogatottsága még az Európai Unióban sincs egyetlen pártszövetségnek sem."  Megismételném, amit az elnök úr mondott: pártszövetségnek. Semjén Zsolt számára egy nyilvánvalóan jó és egy rossz információt is tartalmaz az előző mondat. A jó mindenképp az, hogy a pártszövetség sikeres, a rossz azonban, hogy ehhez a KDNP-nek semmi köze sincs. A KDNP mint párt ugyanis utoljára 1994-ben indult önállóan a választásokon, amikor kicsivel több mint a szavazatok 5%-át szerezte meg. 1996-ban, a rendszerváltás utáni történetének csúcspontján 23 képviselője ült a parlamentben, a frakciója azonban 1997. július 25-én megszűnt, képviselőinek fele a Fidesz frakcióhoz csatlakozott, másik fele független képviselőként dolgozott tovább. A KDNP 1998 és 2006 között sehol nem volt, és az, hogy ma egyáltalán beszélnünk kell róla, sem önmagának köszönhető.

 

A KDNP a párt, melynek minden 2006 előtti története ködbe vész. Még saját honlapjukon is csak annyit tesznek magukról közzé, hogy ők a magyarországi rendszerváltoztató pártok egyike, a keresztény értékek legfőbb képviselője, akik 2006-tól a Fidesszel frakciószövetségben politizálva szólítják meg a magyar társadalmat. Nem is csoda, ha szűkszavúan fogalmaznak, mert elég hosszú és göröngyös volt az út idáig. 1989-90-ben még az Ellenzéki Kerekasztal pártja voltak, később képviselőjük Surján László tárcát kapott az Antall-kormányban, népjóléti miniszter lett. Surján László ez idő tájt a párt elnöke volt, és köszönte szépen, nem akarta kivinni a pártot a legnagyobb kormánypárt, az MDF égisze alól. Afféle szerep jutott a kereszténydemokratáknak az MDF mellett, mint később 1998-2002 között az MDF-nek a Fidesz mellett. Az MDF és a KDNP közötti alapvető különbség azonban az, hogy míg Dávid Ibolya 2002 után az Orbán Viktor által meghirdetett "egy a tábor-egy a zászló" elv ellenére mert szakítani a Fidesszel, addig Surján László 1994 után sem szakadt le az MDF-ről. Riválisai épp ezért szerették volna leváltani az elnöki székből, ami természetesen belső pozícióharcot eredményezett. Az új elnök Giczy György lett, aki az önállóságot hangsúlyozta, ő azonban konfliktusba került a korábbi ügyvezető elnökkel, Isépy Tamással, akit az új vezetés felfüggesztett frakcióvezetői helyéről. Isépy bíróságra ment, ami neki adott igazat, és kötelezte a pártot annak választmányi ülésének összehívására. A választmányi ülés fenntartotta a status quo-t. A pártszakadás következtében a KDNP politikusai szétlövelltek a szélrózsa minden irányába. Semjén, a párt alelnöke az MDF-be ült, Surján elnök úr a Fideszbe. Többen függetlenekként folytatták a munkát, mások pedig megalakították a Magyar Kereszténydemokrata Szövetséget, mely Harrach Péter nevével fémjelezve szintén a Fideszben talált megnyugvást, melynek szerető ölében aztán 2006-ban kvázi újraegyesülhetett a KDNP-vel.

 

Ezek után mondja azt Semjén Zsolt - és itt folytatom az idézetet -, hogy "a Fidesz-KDNP szövetség nem pusztán taktikai szövetség, hanem a jobboldal végleges felállása, melyben a Fidesz egy széles jobbközép gyűjtőpárt, a KDNP pedig keresztény világnézeti párt. Semjén megítélése szerint a két szervezet nemcsak elméletben, hanem gyakorlatban is jól működik együtt."

 

Ez azért érdekes, mert abszolút annak az ellenkezőjéről van szó, mint amit Semjén állít. Hogy kettejük együttműködése mennyire taktikai szövetség, azt az is bizonyítja, hogy a régi pajtások a Fidesz segítségével, a Fidesz berkein belül egyesülhettek újra. Persze valószínű Orbán Viktor sem úgy képzelte el ezt az egyesülést, ahogy az végül lezajlott. A Fidesz ugyanis választási szövetséget ajánlott a KDNP-nek, aki viszont pofátlanul visszaélt a legnagyobb ellenzéki párt jóindulatával. A 2006-os közvéleménykutatások 0,3% támogatottságot mértek a KDNP-nek, a választásokat követően azonban magasan felülreprezentált frakciót alakított a párt az országgyűlésben. A Fidesz-KDNP színeiben alig több mint 160 képviselő szerzett mandátumot, és bár nem volt annyi közös jelölt, a KDNP 23 emberrel alakította meg az önálló kereszténydemokrata frakciót, olyan embereket is elhalászva a Fideszből mint Nagy Andor, Orbán korábbi kabinetfőnöke vagy Simicskó István, a Fidesz katonaügyi politikusa. Az önálló frakcióalakítással egyébként jelentős állami támogatásra is jogot szerzett a párt, mindezt közpénzből, akkor, amikor egyetlen egy választópolgár nem szavazott rájuk. Jelentős állami pénzekhez jutott a párt alapítványa is, melyekből székházakat vett, újított fel a KDNP, az ifjúsági szervezetén keresztül pedig megkezdte a fiatalítást.

 

Hogy a kereszténydemokratáknak jó üzlet volt a szövetség, azt látjuk, de azért a Fideszt sem kell sajnálni. Azzal, hogy a közös listaállítást követően a parlamentben frakciószövetséget állított fel a KDNP-vel, még szorosabbá fűzte a két párt közötti kapcsolatot. A különbséget a Fidesz és a KDNP között ma már rendkívül nehéz megmondani, a KDNP politikusait a Fidesz az önkormányzatoktól kezdve az Európai Parlamentig mindenhol pozícióhoz juttatta, még egyszer mondom anélkül, hogy demokratikus választásokon ez a párt 1994 óta akár egyszer is megmérettette volna magát. Cserébe - ahogy Semjén is fogalmazott az ünnepségen - kapott a nyakába egy világnézeti pártot, amely a szövetséges nagytestvér ölelésében ugyan, de ki meri mondani azokat a gondolatokat, amelyeket ha a nagytestvér kimondana, kihányná a birkákat, melyeket a hosszú évek alatt bekebelezett. Érdemes megnézni Orbán Viktort, aki a 2006-os választások óta szinte egyszer sem szólalt meg, nem nyilvánított véleményt olyan fontos kérdésekben, melyek megoszthatják a társadalmat. Hátradőlt székében vagy épp hátizsákkal a hátán járta Európát, focizott, miközben Semjén Zsolt habzó szájjal tartott előadást a parlamentben valamely "világnézeti" kérdésben.

 

A Fidesz két választást már elveszített a Kövér Lászlók és Mikola Istvánok miatt, amikor az egyik kötelet akasztott volna az MSZP-sek nyakába, a másik pedig a szinglihordázással tüzelte fel a vélhetően liberális tömegeket. Semjén Zsolt kijelentéseire viszont nagy ívben szarik mindenki, mert nem tulajdonítanak neki különösebb jelentőséget, mondván, ilyen párt, hogy KDNP nincs is. A fura az egészben, hogy nincs és mégis van. És a pártelnök nem egyszer kijelentette korábban, hogy ő és a KDNP készen áll a kormányzásra, jöhet hát, aminek jönnie kell. Picit mosolyogtam a múltkor, amikor Herényi Károly bejelentette, hogy az MDF kezet nyújt a Fidesznek, és lennének ők a demokratikus fék a Fidesz-kormányban, ellenőrizve a hatalomban a jelenlegi legnagyobb ellenzéki pártot. A Fidesz még a szemöldökét sem húzta össze, pedig azt vártam, majd félvállról visszaszólnak, hogy ők már a KDNP-ben megtalálták a koalíciós partnerüket. A jelenlegi helyzetet nézve valószínű egyébként, hogy ez fog történni. Hiszen ahogy Hargitai János is mondta, a párt vezetőinek nincsen törekvése az önálló kereszténydemokrata pólus megfogalmazására, és nem is céljuk a jobboldal aprózása. Majd kijelentette, nem is szándékoznak a választásokon önálló jelölteket állítani. Halott már valaki olyanról, hogy egy társadalmi támogatással nem rendelkező párt jelölteket állít? Én sem, így marad a társadalomra erőszakolt pártszövetség, és a félideologikus kormányzás. Kíváncsi vagyok, Orbán Viktornak eszébe jut-e majd akkor, amit nemrégiben mondott, hogy nekik kormányon azokról a baloldali emberekről is gondoskodniuk kell majd, akik az MSZP és az SZDSZ önmegsemmisítő kormányzása következtében elvesztették potenciális parlamenti képviseletüket.

 




Kommentek

2 db komment érkezett

  Attila · 2009.11.11 22:48:42
Szívesen, gyere máskor is :p
  saintdeFalla · 2009.11.11 22:08:09
Kösz a felhomályosítást :) Az ilyen "tömjénzsolt"-októl pedig kiráz a hideg...

Írj kommentet!
De előbb jelentkezz be. Ha még nincs hozzáférésed, regisztrálj!

vagy kommentelj már meglévő fiókoddal:

Ha hozzáféréssel rendelkezel az oldalak bármelyikén, csak kattints a logójára, és jelentkezz be kedvenc közösségi oldaladon. (Ezt követően ne felejtsd el engedélyezni a kapcsolatot.) Ez azért jó, mert nem kell külön regisztrálnod, hanem a közösségi oldalakon megadott névvel tudsz hozzászólni.

Egyben biztonságos is, hiszen a belépés a kiválasztott oldalon történik, így a nemethattila.hu oldalhoz semmilyen azonosító adatot sem kell megadnod. Az adatvédelemről az egyes weboldalak rendszere gondoskodik, amelyről már megbizonyosdhattál, hiszen használod ezek valamelyikét.

 

 
we