| Itt vagy most: Blog » Itthon » A politikai kommunikációról Miskolcon
A politikai kommunikációról Miskolcon
  • | | Több
  • 2006. október 14, 23:11, frissítve: 2009. szeptember 02, 00:12


A politikai kommunikációról Miskolcon

A Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának Politikatudományi Tanszéke Simon János politológus, tanszékvezető vezetésével új hagyományt szeretne meghonosítani a campusban. Azt mondják, és nagyon elszántak, ők fogják megrendezni évről-évre a politikai kommunikációs konferenciát. Egy friss szervezőbrigád idén első alkalommal rántotta össze a csapatot, az ország híres-neves médiamunkásait, hogy különböző témákat a politika köré csoportosítva könyvekből el nem sajátítható ismereteket közvetítsenek hallgatóságuknak ezen a rendezvényen. Ígéretet tettek, hogy folytatás is lesz.

Az előadások két részletben, délelőtt és délután folytak. Kis késéseket leszámítva valamennyi program időben megkezdődött. Délelőtt egy előadást, a délután folyamán hatot kísérhettek figyelemmel az érdeklődők. Utóbbiak sajnálatos módon párhuzamosan zajlottak, így mindannyiunknak nagyon meg kellett gondolnia, hova megy, melyiket látogatja.

A délelőtti előadás megkezdése előtt a házigazda, a rektor és a kari dékán mondtak köszöntő szöveget, majd a moderátor felvezetésével megkezdődött az első beszélgetés négy televízió küldöttei között. A Duna TV-t Pomezsánszky György, az ECHO TV-t Gulyás István elnök-vezérigazgató, a hírTV-t Gajdics Ottó, az MTV-t Kert Attila hírigazgató képviselte. Elveiket és szakmai gyakorlatukat ismertették 20-20 percben, majd hallgatói kérdésekre válaszoltak.

Sajnálatos módon a számukra megadott időkeret túlzottan szigorú mederbe terelte a beszélgetést, kibontakozásra és nézeteik ütköztetésére az eztán megmaradt idő nyújtott számukra lehetőséget. A felszólalók abban egyetértettek, hogy nincs kimondottan politikai műsor, hiszen egyik televízió sem politizál direktben. Majd fejtegették, hogy amerikai mintára valamennyiük számára egyre inkább követendő példa az egyes politikai intézkedések társadalmi hatásainak bemutatása, egy-egy riportban nem a politikusok által mondottak ütköztetése, sokkal inkább az érintettek, azaz az utca emberének megszólaltatása adott ügyek kapcsán.

Gajdics Ottó beszélt arról, hogy a hírTV-ben különösen nagy szerepe van ennek a szerkesztési módnak, hiszen politikusok sora bojkottálja a Fidesz TV-nek is nevezett médiumot, politikusok hiányában ezért a választókat kérdezik. Hallom, a média említette, hogy egy hallgatói kérdés során felvetődött a hírTV-nek kiszabott egymilliós büntetés is. Nagyon sok kérdés megválaszolására azonban nem maradt idő. Így például arra a kérdésemre sem, miért nem közvetítette az MTV a saját ostromát azon az ominózus estén, miért tiltották ki a történtekről egyedül számot adó hírTV-t másnap a köztévé székházából, miért és mi alapján állítják, hogy Császár Attila forradalomról beszélt, és hogy nem törődött a székházban tartózkodó kollégái testi épségével, és egyre csak adta a randalírozók alá a lovat. Utóbbi felvetéseket aztán Gajdics Ottó cáfolta, ez volt az, ami elindította a lavinát a jelenlevők között. Parázs vita után, melyben Kert Attila bocsánatkérésre szólította fel a hírTV-t, majd jelképesen kezet nyújtott képviselőjének, végül megbékültek a felek, ámbár Pomezsánszky, Gulyás és Gajdics is értetlenségét fejezte ki Kert Attila cinizmusával és ironikus megnyilvánulásaival kapcsolatban, melyekkel az akkor éjjel demonstrálókat illette. elég egyértelmű jelet küldött a közönség is az mtv-s felé, a több mint 300 jelenlévő tapssal üdvözölte Gulyás István beszélgetést lezáró gondolatát, melyben az i-re pontot téve megfedte az MTV-t.

A délután folyamán a közszolgálatiságról folytatott diskurzust választottuk először. Ez sajnos ütközött a kormánypártok kampánymenedzsereinek és az internetes újságírók párhuzamos előadásaival. Utólag tudjuk, jó választás volt az első szekció programja, erről Betlen János (MTV), Erdős Miklós (hírTV), Németh Miklós Attila (Kossuth Rádió), Obersovszky Péter (ECHO TV) és Szűcs Péter (Duna TV, inforádió) gondoskodtak. Az ebéd után a terembe belépő előadók fergeteges hangulatot hoztak magukkal, és kellőképp megágyaztak a későbbi "pokoli hármasnak"...

Betlen szerint a kormánynak ellenőrzése alá kellene vennie a közszolgálati médiát, hogy kimondottan, az emberek számára is nyilvánvaló, félreérthetetlenül manipulatív módon uralhassa a köztévét. Legyen cenzúra, mondják meg ki, mit csináljon, mit csinálhat, szűnjön meg a szakmán belüli bizonytalanság, félelem. Erdős szerint független televíziókra van szükség, melyek szakmai alapon szerveződnek. Mint kifejtette, nem titkolja senki, hogy a hírTV konzervatív beállítottságú, keresztény értékrendet közvetítő csatorna, de azt visszautasítja, hogy Fidesz tévének nevezzék. Hosszú és kemény munka árán jött létre, magántőkéből. Kicsi, családi televízió, nem hiába nevezik családtagnak azok, akik igazán maguknak érzik, ezzel kelnek, és ezzel fekszenek. Németh Miklós Attila arra hívta fel a figyelmet, hogy a különböző kormányok idején való médiamozgások nem mindig akkora jelentőségűek, mint amekkorát az emberek általában tulajdonítanak neki, igaz, jelen pillanatban megszólalási tilalommal büszkélkedhet a magyar rádióban, nem kívánatos műsorvezetővé vált, mégha ennek okát nem is közölték vele.

Obersovszky szerint nincs jobb- és baloldali hír. Hiszen minden hír ugyanarról szól, legfeljebb máson van a hangsúly. Ki ezt, ki azt tartja fontosnak, és az sem feltétlenül igaz, hogy a teljes igazság megismeréséhez több napilapot kell olvasni, többféle híradót kell nézni. Továbbá méltatta a gyurcsánnyal interjút készítő cnn-es riportert, akit példaként állított valamennyi hazai újságíró elé. Mint mondta, nem kellett bátorság ahhoz, amit az angol újságíró tett, hiszen nyugaton nem szokás alákérdezni politikusoknak, és behódolni nekik, az egyszerű, beszédes kérdések a jellemzőek. Összefoglalójában említette, akkor beszélhetünk szerinte magyarországon közszolgálatiságról, ha majd a felelős miniszterelnöktől minden riporter meg meri kérdezni "miért", egészen addig, míg az egyenes választ nem ad rá. Szűcs Péter szerint hiba volt, hogy a Magyar Televízió megszüntette kihelyezett stúdióit, és a körzeti stúdiók hatáskörébe mentett mindent. Szerinte ezzel nehezült a közszolgálatiság, és valamennyiük munkája. Valamennyien hangsúlyozták, hogy bár saját munkahelyeik főként kereskedelmi alapon szerveződtek, mégis javában közszolgálati feladatokat látnak el; sokszor hatékonyabban mint az erre a célra létesített állami pénzből támogatott csatornák. Szóváltásukat a konferenciát reggeltől figyelemmel kísérő Csintalan Sándor bekiabálásai szakították meg.

Pokoli hármas... Havas, Fábry, Csintalan, és a moderátor: Kóczián Péter. Utóbbi nyilván nem jutott szóhoz, a médiaegyéniségek maguknál tartották a mikrofont. Havas önmagához képest visszafogott volt, Fábry hozta a formáját, Csintalan jó szokásához híven lebunkóprolizta saját magát, és hétköznapi egyszerűsséggel vázolta a helyzetet. Sok szakmaiság nem volt a mondandójukban, sokkal inkább szociográfiai ismeretekkel lehettünk gazdagabbak. Érdekes történeteket hallhattunk a rendszerváltás környékéről, ez a pálya Fábrynak is feküdt, aki az elején, azzal a kifogással, hogy nincs köze a politikához, kérte, hogy "söpörjük a tányér szélére". A beszélgetés vége egy Esti Showder-szerű performanszba torkollt, amit Havas és Fábry éles szóváltása tarkított, melynek egy hallgatói bekiabálás vetett véget.




Kommentek

0 db komment érkezett


Írj kommentet!
De előbb jelentkezz be. Ha még nincs hozzáférésed, regisztrálj!

vagy kommentelj már meglévő fiókoddal:

Ha hozzáféréssel rendelkezel az oldalak bármelyikén, csak kattints a logójára, és jelentkezz be kedvenc közösségi oldaladon. (Ezt követően ne felejtsd el engedélyezni a kapcsolatot.) Ez azért jó, mert nem kell külön regisztrálnod, hanem a közösségi oldalakon megadott névvel tudsz hozzászólni.

Egyben biztonságos is, hiszen a belépés a kiválasztott oldalon történik, így a nemethattila.hu oldalhoz semmilyen azonosító adatot sem kell megadnod. Az adatvédelemről az egyes weboldalak rendszere gondoskodik, amelyről már megbizonyosdhattál, hiszen használod ezek valamelyikét.

 

 
we