| Itt vagy most: Blog » Itthon » Félelnöki rendszer: Lehet-e államfő Orbánból?
Félelnöki rendszer: Lehet-e államfő Orbánból?
  • | | Több
  • 2010. április 26, 02:02, frissítve: 2010. április 26, 13:01


Félelnöki rendszer: Lehet-e államfő Orbánból?

Orbán Viktor és a Fidesz győzelmével több dolog is előtérbe került, melyekkel eddig nem igazán foglalkoztunk, pedig fontos kérdéseket vetnek fel. Ilyenek azok a kérdések, hogy milyen lehetőségei vannak a Fidesznek a kétharmaddal, mik lehetnek a kormány első intézkedései, milyen szerkezetű és összetételű lehet a kormány, vagy épp ki lehet az új köztársasági elnök. A kormány lehetséges összetételéről már közöltem interjút és írtam a kétharmadról is, egy ma esti blogbejegyzés pedig elgondolkodtatott a harmadik kérdésről is: mi lesz a köztársasági elnöki tisztség sorsa?

Antal Dániel blogján arról ír, hogy a köztársasági elnöki szerepkör fokozatos átalakulása nem zárná ki, ha pártfüggetlen személyiség helyett pártpolitikus, akár maga Orbán Viktor költözne Sólyom László mandátumának lejárta után a Sándor-palotába, mintegy újrapozicionálva a köztársasági elnöki szerep- és hatáskört. Antal ezt a Fidesz-elnök eddigi államfői irányítási stílusából, a páratlan kétharmados legitimitásból, az alkotmányos szabályok és a pártok közti viszony megváltozásából vezeti le.

Amit Antal felvázol, az engem kísértetiesen emlékeztet a félelnöki kormányzati rendszerre, ami lényegében a brit parlamentáris kormányzati és az amerikai elnöki rendszer "ötvözete". Ez annyiban kevesebb az amerikai elnöki rendszernél, hogy duális a végrehajtói hatalom, azaz a miniszterelnök és az államfő tisztsége - ugyanúgy, ahogy a parlamentáris vagy a nálunk megszokott kancellári rendszerben - elválik egymástól. Ugyanakkor több mint a parlamentáris vagy a kancellári rendszer, amennyiben nagyobb hatalmat biztosít az államfőnek - pl. dönt külügyi és hadügyi kérdésekben, meghatározza a kormány összetételét, döntési jogköreit miniszteri ellenjegyzés nélkül gyakorolja, erős vétójoggal rendelkezik a törvényhozással szemben és politikailag nem felelős a kormánynak.

Ma Magyarországon a köztársasági elnöknek csak szimbolikus szerepe van, és bár az alkotmány szerint az ország egységét képviseli, mégis a mindenkori pártok, elsősorban a kormánytöbbség által jelölt személy nyeri el a tisztséget (a haromfordulós választás utolsó körében egyszerű többség elegendő az államfő megválasztásához). A miniszterelnök többnyire a (legnagyobb) kormánypárt listavezetője, akinek a személye bár már a kampány során ismert, az emberek nem közvetlenül rá, hanem a pártok jelöltjeire és listáira szavaznak, a miniszterelnök személyéről pedig a parlament dönt, neki tartozik politikai felelősséggel, a kormányfő visszahívásával pedig a kormány megbizatása is megszűnik. A félelnöki rendszerben a köztársasági elnököt közvetlenül az emberek választják, nem a kormánynak van befolyása az államfő megválasztására, hanem az allamfőnek a kormány összetételére, a miniszterelnök nem a törvényhozásnak, hanem a köztársasági elnöknek tartozik felelősséggel.

A félelnöki rendszer tipikus példája Franciaország, ahol a kormány a miniszterek tanácsa (minisztertanács), ezt azonban nem a kormányfő, hanem a köztársasági elnök elnökli. A miniszterelnök csupán a minisztertanács üléseit előkészítő kormánytanács üléseit vezeti, a kormány pedig a fegyveres erőket és a közigazgatást irányítja, tehát a kormányfő sem egy politikai vezér, sokkal inkább az adminisztráció feje, ami Magyarországon inkább a MeH-et vezető miniszter feladata volt eddig.

A Fidesz kormányzati elképzeléseiről mindössze annyit tudni eddig, hogy preferálják a "csúcsminisztériumi" rendszer bevezetését, a csúcsminisztériumokban a korábbi miniszteri feladatok ellátására alkalmas államtitkári posztok felállítását, valamint miniszterelnök-helyettesek kinevezését. Lényegében Franciaországban is van kormányfő-helyettesi poszt, amit ott államminiszteri tisztségnek hívnak, ez önmagában mégsem elegendő arra, hogy párhuzamot vonjunk a tervezett átalakítások és a félelnöki rendszer működése között.

Tény, Orbán Viktor legutóbbi kormányzása erősen prezidencializált volt, ő maga a pártelnöki tisztségről való lemondásával és a pártpolitikai csatározásokon felülemelkedő retorikával is tudatosan épített egyfajta államfői stílusú imázst, hogy minél nagyobb tömegek számára legitimálja a kormányzást. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy kormányfőként, a kétharmados többség birtokában úgy alakítanák át a kormányzati rendszert, hogy a jól működő kancellári modellt felváltják egyfajta félelnöki modellel.

Az is igaz, hogy Orbánra időről-időre nagy hatást gyakorolnak egyes európai politikusok. Így volt ez 1998-2002 között, amikor sokak szerint a Berlusconival való barátsága nyomta rá bélyegét a kormányzásra, egyfajta dél-európai stílusú médiamarketing kormányzást megvalósítva akkor. Észrevehető ugyan, hogy a Fidesz-elnök mostanában erősen Sárközy irányába húz, ez azonban még mindig nem elég indok ilyen jellegű feltételezésekre.

Az sem elhanyagolható tény, hogy amekkora lehetőség volna a kétharmados Fidesznek a félelnöki rendszer bevezetése, annál nagyobb kockázat, ha már veszít népszerűségéből, netán más párt jelöltje győz a közvetlen köztársaságielnök-választáson.

Szintén ellene szólnak a sürgősen megoldandó problémák is, melyek nemcsak elodázhatják, de teljesen lehetetlenné is tehetik az ehhez szükséges hatalmas jogalkotói munkát, hiszen bár kétharmados többséggel megvalósíthatók az ehhez szükséges módosítások (24. § (3) az alkotmány megváltoztatásához ... az országgyűlési képviselők kétharmadának a szavazata szükséges), azt több fejezetben - országgyűlés, köztársasági elnök és kormány - is módosítani kellene, nem beszélve a kapcsolódó jogszabályokról, mely a gazdasági válságból való kilábalás közepette lehetetlen és felesleges.

Mellette szólhatnak viszont a Fidesz-elnök hatalomkoncentrációs törekvései, hogy ti. egyelőre nem kíván megszabadulni pártelnöki tisztségétől. Ugyan Orbán az előző kormányzati ciklusának is a felénél adta át a pártelnöki tisztséget, erre nem volna szüksége ha nem a mostani, hanem egy félelnöki rendszerben indulna államfő-jelöltként, ott ugyanis - szemben a hazai szabályozással - nem feltétel a pártsemlegesség.




Kommentek

0 db komment érkezett


Írj kommentet!
De előbb jelentkezz be. Ha még nincs hozzáférésed, regisztrálj!

vagy kommentelj már meglévő fiókoddal:

Ha hozzáféréssel rendelkezel az oldalak bármelyikén, csak kattints a logójára, és jelentkezz be kedvenc közösségi oldaladon. (Ezt követően ne felejtsd el engedélyezni a kapcsolatot.) Ez azért jó, mert nem kell külön regisztrálnod, hanem a közösségi oldalakon megadott névvel tudsz hozzászólni.

Egyben biztonságos is, hiszen a belépés a kiválasztott oldalon történik, így a nemethattila.hu oldalhoz semmilyen azonosító adatot sem kell megadnod. Az adatvédelemről az egyes weboldalak rendszere gondoskodik, amelyről már megbizonyosdhattál, hiszen használod ezek valamelyikét.

 

 
we