| Itt vagy most: Blog » Itthon » Három, négy vagy ötpárti parlament?
Három, négy vagy ötpárti parlament?
  • | | Több
  • 2010. április 06, 10:10


Három, négy vagy ötpárti parlament?

Országos szinten négy párt bejutása a legesélyesebb, Somogyban a kispártok szereplésétől függ, hány helyen kell második fordulót tartani, a legkiélezettebb küzdelem a 6. választókörzetben várható. Elemzés és előrejelzés.

A 2010-es kampány

Sokan vélik úgy, hogy az idei választások már eleve eldőltek. Hiányolják az emberek a kampányból az érzelmeket, a szoros csatákat, az ilyenkor megszokott országjárásokat, a több százmilliós plakáthadjáratokat, valamint a politikai sárdobálást. Mindez a felmérésekből is kiderül. A legfrissebb adatok azt mutatják, a pártoknak nem sikerült úgy felpörgetni a kampányt, mint a korábbi választások alkalmával. Egy most vasárnapi választáson a választókorú népesség alig több mint 55 százaléka menne el szavazni. Ráadásul a részvételi arányok jelentősen befolyásolhatják egy párt eredményét. Közvélemény kutatók úgy vélik, az 55 százalék alatti részvétel a MSZP-nek, az 55-60 közötti a Jobbiknak, míg a 60 százalék feletti a Fidesznek kedvezhet.


A másik oldalról nézve, a mostani választás minden korábbinál érdekesebb és izgalmasabb. A Fidesz győzelmén kívül ugyanis semmi nem vehető biztosra, számtalan kérdés vetődik fel a várható eredményekről és a jövőbeni politikai helyzetről. Nem tudjuk hány párt jut be a parlamentbe, nem tudjuk, lesz-e Jobbik-MSZP vagy Fidesz-Jobbik verseny, nem tudjuk, mely pártok fogják hosszabb távon meghatározni a magyar belpolitikát, ráadásul csak sejtjük, hogy kérdéseinkre a választások nem adnak majd azonnali választ.

Átalakulóban a pártrendszer

Magyarországon már a rendszerváltást megelőző átmenet éveiben létrejött a parlamenten kívüli demokratikus, többpárti ellenzék. 1994-ig három pólus – konzervatív, liberális és szocialista – uralta a magyar pártrendszert, ezt alapvetően megváltoztatta az MDF bukása és a Horn-kormány felállásával beteljesedő szociálliberális koalíció. Ehhez köthető a korábban liberális, korosztályos párt, a Fidesz ideológiai váltása is. A párt stratégiája ezután a baloldali koalícióval szembeni konzervatív ellenpólus képzése volt. 1998-ban a „polgári” kormány megalakulásával már kirajzolódott a pártrendszer kétosztatúsága és váltópárti jellege. Mindezt erősítette Orbán Viktor hatalomkoncentrációs képessége és a Fidesz szövetséggé alakulása. Bár az MDF 2006-ban önállóan jutott a parlamentbe, nem képezett tényleges erőt a parlamentben, sorozatos belső viszályai is inkább gyengítették pozícióját.

A pártok helyzete

A balliberális koalíció szétesése és a radikális Jobbik felbukkanása azonban alapvetően megváltoztatta a pártok pozícióját. A szélsőjobboldali pólus középre tolta a Fideszt, amely egyre inkább lehetetlen helyzetbe hozta az önmagát jobbközép pártként definiáló MDF-et. A Reformszövetség gazdaságélénkítő javaslatát korábban is támogató, Bokros Lajos nevével fémjelzett párt számára így kézenfekvő volt a maradék SZDSZ-szel kötött szövetség. A legnehezebb helyzetben a szocialisták vannak, hiszen a kampányban hangoztatott valamennyi üzenetük szembemegy az elmúlt négy év kormányzati politikájával, miközben miniszterelnök-jelöltjük elvileg a gyurcsányista vonalat képviseli. Nincsen tehát egy letisztult profilú MSZP, és nem egyértelműek a szerepek sem. Gyurcsány Ferenc visszatérése, Bajnai Gordon búcsúbeszéde és a kampányban való felléptetése sem egy a valódi szocialista értékeket képviselő párttá való visszarendeződés üzenetét küldi, hanem annak beismerése, hogy Mesterházy személye nem képes az elkötelezett MSZP-párti szavazók mozgósítására.


A legtisztább helyzetben az LMP van, ők ugyanis nem ideológiai, hanem pragmatikus alapon szerveződtek, ráadásul nem vették ki részüket az elmúlt évek politikai csatározásaiból sem. Az LMP-ben az MDF-SZDSZ stratégiai vetélytársat lát, ugyanakkor éppen annak köszönhetően tudja magát a párt sikeresen középre pozícionálni, hogy egyszer az MSZP, másszor a Fidesz szatelitpártjának tartják.


Három, négy vagy ötpárti parlament?

Mint azt már több elemző is megírta, az ajánlószelvények összegyűjtése kvázi a választások első fordulójaként értelmezhető. Azok a pártok ugyanis, amelyek elegendő számú listát állítottak, reális eséllyel indulnak az idei választásokon. A Fidesz-KDNP, az MSZP, a Jobbik és az LMP minden megyében és a fővárosban is tudott területi listát állítani, így gyakorlati esélye ezen pártoknak van a küszöb megugrására. Az MDF ugyan csak 17 területi listával rendelkezik, ám ezek között ott van a fővárosi is. Az a tény, hogy az EP-választásokon az MDF-re leadott szavazatok negyedét Budapesten adták le, és hogy a párt nagyobb beágyazottsággal is rendelkezik mint a hasonló méretű LMP, ugyanakkor számára is reményt ad a küszöb megugrására. A Fórum számára hátrány azonban, hogy a párt belső viszályai és az ajánlószelvény-gyűjtés körüli botrányok lehetetlenné tették számára, hogy programját a választók felé sikeresen kommunikálja, ami az LMP esetében nem okozott gondot.

Izgalmak az első fordulóban

Bár sokan lefutottnak tartják az idei választásokat, mind az első, mind a második forduló komoly izgalmakat rejt magában. Az április 11-i választás mindenképp az MDF és az LMP harca miatt lesz érdekes, hiszen eldőlhet, kettejük közül melyik jut be a parlamentbe. Ha mindkettő, akkor számszerűsítve az LMP rendelkezhet majd nagyobb frakcióval, hiszen országosan is, de főleg Budapesten érzékelhetően több egyéni jelölttel indul neki a választásnak, mint a Fórum (26-16), így az országos listára jutó töredékszavazatok arányában több mandátumhoz is juthat majd a párt.


Az MDF bejutása 2006-ban is csak egy hajszálon múlt, így esetükben az is kérdés, hogy az országos és 9 területi listával rendelkező Civil Mozgalom melyik középerőtől visz el szavazatot. Véleményem szerint bár Seres Mária mozgalma túl későn ébredt ahhoz, hogy alternatívát nyújtson bármelyik másik párttal szemben, a kiélezett versenyben komolyan befolyásolhatják a kisebb pártok bejutási esélyeit. Nem ismert az sem, hogy Kuncze Gábort az MSZP-vel, Kóka Jánost az LMP-vel összefüggésbe hozott pletykák miként befolyásolják majd a liberális szavazók pártválasztását.

A második forduló a kétharmadról szól majd

Minél több párt éri el az öt százalékot az első fordulóban, annál kevesebb az esélye annak, hogy a Fidesz kétharmados többséggel alakíthat kormányt. Így megállapítható, hogy a Fidesz nagyarányú többsége az MDF és az LMP bejutásán, valamint a Jobbik szereplésén múlik majd. Mandátumbecslések szerint a Fidesz 170 egyéni mandátummal és 52 százalékos listás eredménnyel megszerezheti a kétharmados többséget. Ha a listás eredményét nem is veszélyezteti semmi, a 170 egyéni kerület megnyerése komolyabb feladat elé állíthatja a pártot. Közvélemény kutatók szerint a párt az első fordulóban akár már 140 egyéni mandátumot is nyerhet, a maradék 36 körzetben azonban meg kell küzdenie a többi párt jelöltjeivel. Az LMP jelöltjei Budapest belső kerületeiben, Kazincbarcikán, valamint Pétervásárán maradhatnak állva a második fordulóra, az MSZP a fővárosban, a Jobbik pedig az észak-magyarországi régióban, de főleg Borsod – Heves – Jász-Nagykun térségében lehet erős – ezeken a területeken bőven az MSZP előtt végzett a nyári EP-választásokon. Mindegyik párt deklarálta korábban, hogy nem léptetik vissza jelöltjeiket egyik másik párt javára sem, ezért komolyabb küzdelem és durvuló kampány a két forduló közötti hetekben várható.

Merre tovább, melyik úton?

Arról egyelőre csak találgatások vannak, milyen irányban mozdulhat el a hazai belpolitika a választásokat kővetően, a felelős választópolgárok azonban már most úgy adhatják le szavazatukat, hogy befolyásolják a későbbi pártösszetételt. Jelen pillanatban lehetetlen megjósolni, hogy az MSZP vagy a Jobbik lesz-e a második erő a parlamentben, de az szinte biztosra vehető, hogy a kormány fő ellenzéke a radikális párt lesz az országgyűlésben. A kormányzás kétélű fegyver – ha a Fidesz-KDNP jól csinálja, gyengítheti a Jobbik táborát, ha rosszul és a majdani kormánnyal szembeni elégedetlenséget a radikális párt szívja majd fel, akkor az könnyen képes lehet felnőni a Fideszhez.


Mindehhez a szocialisták tehetetlenségére is szükség lenne. Ha nem képesek rendezni soraikat és szakítani a pártot foglyul tartó meghatározó véleményvezérekkel, akkor támogatottságuk stagnálni vagy csökkeni fog. Ugyanakkor egy radikálisokkal szembeni elégedetlenségi hullám életre hívhat egy új liberális csoportot, mely a szocialistákkal kiegyezve vagy az MSZP-ből leszakadva egyaránt létrejöhet. A MSZP viszonyainak rendezése további kérdéseket vet fel az LMP-vel és az MDF-fel kapcsolatban is. Ezek a pártok 2014-re vagy megsemmisülnek, vagy a valamikori MSZP és SZDSZ romjain olyan stabil bázist tudnak kiépíteni maguknak, ami garantálja, hogy kispártokként hosszú távú résztvevői legyenek az országgyűlésnek, de az sem kizárt, hogy középpárttá válva az MSZP riválisai lesznek. Az LMP számára fontos helyzetelőnyt jelenthet újdonsága és hitelessége, melynek köszönhetően kiemelt figyelmet kaphat a 2010-2014-es ciklusban is.

Telefoninterjú a Kapos Rádióban (Németh Attila - 2010) by attilanemeth

 

Tiszta fideszes győzelem Somogyban?

Általánosságban elmondható, hogy az emberek elsősorban a pártokra, s csak másodsorban a jelöltekre fognak szavazni, így feltehetően nem mutatkozik majd nagy eltérés az országos és a somogyi eredmények között. Somogyban azonban meglehetősen színes a pártpaletta, amiből néhány kisebb következtetést levonhatunk.
A megyében a Torgyán-Kisgazda Koalíció, a Magyar Szociáldemokrata Párt és az MDF 1, az LMP 2, a Somogyért Egyesület 3 jelölttel képviselteti magát, a Fidesz-KDNP, az MSZP és a Jobbik minden körzetben indít jelöltet. 2006-hoz képest a Fidesz kettő (Gelencsér Attila – 2. Karvalics Ottó – 6.), az MSZP három (Harangozó Gábor - 3., Hajmási Judit – 4., Feigli Ferenc – 6.) új jelölt indításával kísérletezik.


A Fidesz 1998. óta zsinórban hozta a siófoki, a balatonboglári és a marcali térséget, utóbbiban Szászfalvi László a 2006-os választásokon már az első fordulóban mandátumot nyert. Ráadásul a siófoki térségben induló Harangozó Gábor (MSZP – 3.) és a boglári körzet jelöltje, Hajmási Judit (MSZP – 4.) nem kiforrott jelöltjeik pártjuknak, így feltehetőleg a papírforma érvényesül és a Fidesz-KDNP könnyen hozza majd ezeket a mandátumokat. Bár a Jobbik a 2009-es EP-választásokon megyei összesítésben 10 százalék körüli szavazatmennyiséget ért el, az FKGP 1998-ban egy a mostanihoz hasonló választási szituációban 15-20 százalék körüli eredménnyel számolhatott ezekben a körzetekben és megyeszerte a harmadik helyen végzett. Az FKGP-hez programban és retorikában hasonlító Jobbik az MSZP mostani roggyant támogatása miatt itt ennél jobb eredményt is elérhet, és az is kérdés, a kisebb pártok mennyi szavazatot tudnak lecsípni a radikális párt bázisából. A 4. körzetben az LMP és a Somogyért, az 5. körzetben a Somogyért és a Torgyán-Kisgazda-Koalíció jelöltjének szereplésétől függ, hogy kell-e majd második fordulót tartani.


Kolber István (MSZP - 2.) ugyan nyerni tudott 2006-ban dr. Nagy József Andorral (Fidesz) szemben, a taszári reptér újrahasznosításának kérdését azonban két cikluson keresztül sikertelenül kezelte, ráadásul az idén a megyei közgyűlés fideszes elnökével kell felvennie a harcot, ami gyakorlatilag lehetetlenné teszi a sikeres szereplését.


Két olyan körzet van Somogyban, amire érdemes lesz figyelni április 11-én. Az egyik Kaposvár 1., ahol Lamperth Mónika 1998-tól kezdve minden választáson nyert az MSZP-nek, 2006-ban ráadásul már az első fordulóban mandátumot szerzett mostani kihívója, dr. Heintz Tamás ellenében. A Fidesz az utóbbi időben sokat dolgozott Heintz imázsán – Gelencsér és Szita után a leggyakrabban megszólaló fideszes politikus a megyében, aki saját rádióműsorral rendelkezik –, Lamperth beágyazottsága viszont elegendő lehet a Jobbikkal szembeni stabil második helyre, és akár azt is megakadályozhatja, hogy a Fidesz már az első fordulóban mandátumot nyerjen.


Somogyban komolyabb harc a 6. körzetben várható, ahol három párt is felsorakoztatta a legerősebb emberét. Itt Feigli Ferenc, barcsi polgármester (MSZP) és Karvalics Ottó, alpolgármester (Fidesz-KDNP) mérkőzik meg egymással. A 2006-os önkormányzati választásokon csupán 61 szavazaton múlott, hogy a függetlenként induló Feigli lett Barcs polgármestere, a Fidesz-KDNP színeiben induló Karvalics ellenében. További izgalomra ad okot, hogy ismét megméretteti magát a körzetben Gyenesei István, aki a Somogyért Egyesület színeiben lett megválasztott független országgyűlési képviselő 2006-ban. Ez a körzet biztosan függőben marad a második fordulóra is.
 

Illusztráció és másodközlés: kapos.hu
 




Kommentek

0 db komment érkezett


Írj kommentet!
De előbb jelentkezz be. Ha még nincs hozzáférésed, regisztrálj!

vagy kommentelj már meglévő fiókoddal:

Ha hozzáféréssel rendelkezel az oldalak bármelyikén, csak kattints a logójára, és jelentkezz be kedvenc közösségi oldaladon. (Ezt követően ne felejtsd el engedélyezni a kapcsolatot.) Ez azért jó, mert nem kell külön regisztrálnod, hanem a közösségi oldalakon megadott névvel tudsz hozzászólni.

Egyben biztonságos is, hiszen a belépés a kiválasztott oldalon történik, így a nemethattila.hu oldalhoz semmilyen azonosító adatot sem kell megadnod. Az adatvédelemről az egyes weboldalak rendszere gondoskodik, amelyről már megbizonyosdhattál, hiszen használod ezek valamelyikét.

 

 
we