| Itt vagy most: Blog » Itthon » Miért nyílt nagyra az olló a két nagy párt között?
Miért nyílt nagyra az olló a két nagy párt között?
  • | | Több
  • 2010. május 12, 21:09, frissítve: 2010. május 13, 03:03


Miért nyílt nagyra az olló a két nagy párt között?

2002-ben az MSZP-SZDSZ koalíció 9 mandátummal előzte meg a Fidesz-MDF szövetséget a választásokon, 2006-ban 211 kormányzati mandátum állt szemben az ellenzék 175 parlamenti helyével. Eközben a listás szavazatok százalékos arányát tekintve nagyjából kiegyensúlyozta egymást a két nagy párt. 2010-ben a kormánypárt alig nyert egyéni mandátumot, listán pedig csaknem harmadannyi szavazatot kapott mint a Fidesz-KDNP. Hogy az MSZP visszaesésének oka az őszödi beszéd és a gazdasági visszaesés voltak, nagyjából köztudott, kérdés, csak ez volt-e az oka, hogy az olló ekkorára nyílt a két nagy párt között. Véleményem szerint nem kizárólag, ennek legjobb bizonyítéka, ha megnézzük, mikor és milyen tényezők hatására tudott javítani népszerűségén a kormánypárt az elmúlt években.

 

Az alábbi ábrán a két nagy párt népszerűségét követhetjük nyomon havi bontásban a második Gyurcsány-kormány megalakulásától kezdve a 2010. márciusig tartó időszakig. Jól látható, ha a kék és piros görbék közé egy vízszintes vonalat húznánk, szinte egymás tükörképét kapnánk. Az MSZP gyengülése tehát együtt járt a Fidesz erősödésével és fordítva, azt azonban nem állíthatjuk, hogy egyik vagy másik párt népszerűségének alakulásából csak ez a két párt profitálhatott.

 

Ha figyelmesen megnézzük a 2010. májusi értékeket, azt látjuk, a közvélemény kutatásban mért értékek jócskán túlmutatnak a kormánypártok tényleges támogatottságán, az MSZP nem nyert olyan arányban a Fidesz ellenében, mint ahogy azt az alábbi adatok mutatják. Ebben minden bizonnyal a győzteshez húzás jelensége játszik szerepet, azaz a választást követő adatfelvétel, amikor esetlegesen a valóságosnál többen "emlékeztek" úgy, hogy ők az MSZP-t támogatták. (Hasonló jelenség az idén is megfigyelhető volt a Fidesz javára, a választásokat követő mérésekkor legalább 5 százalékkal többen mondták, hogy a Fideszre szavaztak, mint ahányan ténylegesen az ellenzéki pártra voksoltak.)

 

A pártok népszerűsége a második Gyurcsány-kormány és a  Bajnai-kormány időszaka alatt (2006. május - 2010. március)

 

Az MSZP népszerűségének első jelentős visszaesése azonban még e hónapban észrevehető volt, ami aztán meg sem állt egészen az önkormányzati választásokig. Bár a kormányfő május 26-án mondta el Balatonőszödön elhíresült beszédét, nem ezzel magyarázható a jelenség, hiszen az csak szeptember 17-én látott napvilágot, amikor egyébként némi emelkedés volt tapasztalható a párt népszerűségében. A nyári visszaesés minden bizonnyal az elhúzódó kormányalakítás, a szükséges reformintézkedések a kelletténél nehezebb beindulása, a kormányprogramban nem tükröződő választási ígéretek, az uborkaszezon és ezzel összefüggésben a politikától való általános elfordulás, valamint a sikeres ellenzéki kommunikáció együttes következménye.

 

Hogy az MSZP 2006. őszére bekövetkezett visszaesése pusztán az őszödi beszéd hatása lenne, a Medián is cáfolta. A piackutató intézet azt állítja, ebben az időszakban épp ellenkezőleg, a Fidesz visszaesése volt megfigyelhető. Az elemzés szerint a Fidesz elvesztette azt a többletet, amit a megszorítások okozta kiábrándultság következtében szerzett, továbbá valószínűsíti, hogy az októberi önkormányzati választások eredménye tükröződni fog a későbbi pártpreferencia adatokban is. A 2006. őszi zavargásokért a közvélemény 42 százaléka Gyurcsányékat tette felelőssé, mivel hazugságok árán nyertek választást, azonban 34 százalékuk a Fidesz ellenállásra buzdító magatartását is a probléma okozójának tekintette. Az őszödi beszéd napvilágra kerülésének másnapján az emberek 52 százaléka tartotta volna helyesnek a kormányfő lemondását, egy nappal később csak 45 százalékuk. Feltehetően a kormány sikeres kommunikációjának - amelyben a Fidesz elhatárolódását követelte a rendbontóktól - velejárója volt az MSZP népszerűségének ekkor tapasztalt mérsékelt emelkedése.

 

A 2006-os év vége felé lecsendesedni látszottak az indulatok, nőtt a politikától való elfordulás mértéke és a bizonytalanok aránya is. Az MSZP nem vesztett ténylegesen támogatottságából, míg a Fidesz bázisa jelentősen olvadni kezdett. Ez a tendencia a 2007. februárjában fordult meg, amikor a Fidesz támogatottsága ismét emelkedni kezdett. Elemzők akkor ezt az újra erősödő lakossági pesszimizmussal magyarázták, melyhez minden bizonnyal hozzájárult a Fidesz "válságkommunikációja" is. Felmérések szerint az emberek 68 százaléka valószínűsítette, hogy a következő egy évben romlani fognak anyagi körülményei. Mindeközben jelentős változás állt be az egyes pártszimpatizánsok részvételi hajlandóságában. 2006. májusa óta itt nyílt ki először jelentősen az olló a két nagy párt között. Januárra a Fidesz-szavazók 57 százaléka, az MSZP támogatóinak 33 százaléka tartotta biztosnak részvételét egy esetleges választáson - megkezdődött tehát az MSZP bázisán belül is a pártból való kiábrándultság.

 

 

 A 2007. márciusában napvilágott látott elemzések már egyértelműen kimondják, a Bokros-csomag óta semmi nem tépázta meg ennyire a szocialisták népszerűségét, és hogy a Fidesznek korábban még soha nem volt ennyi szimpatizánsa. Ahogy az első ábrán is látszik, a választások óta ekkor a legmélyebb az MSZP és legmagasabb a Fidesz népszerűsége. A korábbi hónapokhoz képest nem annyira a lakosság pesszimizmusa, mint inkább a gazdasági elégedetlenség és a politikai konfliktusok kiéleződése vethette vissza az MSZP-t.

 

Bár a kormány gazdaságpolitikájának megítélése továbbra sem javult, a nyár közepére a Fidesz népszerűsége némileg csökkent és beállt, a szocialistáké pedig növekedésnek indult. Ez egyértelmű összefüggésbe hozható a Magyar Gárda megalakulása és a nyári melegfelvonuláson történt rendbontás körüli kormányzati kommunikációval. Azonban míg az MSZP sikeresen provokálta a Fideszt, addig a Magyar Gárda démonizálásával erősítette a Jobbikot is, szeptemberre már a választani tudó biztos szavazók 2 százaléka támogatta volna az addig mérhetetlen Jobbikot.

 

2007. októberére a szocialisták újabb mélypontra süllyedtek, míg a Fidesz a tavaszihoz hasonló magasságokba tört (utóbbikhoz köze lehet a népszavazási kezdeményezés kedvező alakulásának). Tovább tetézte az MSZP számára rossz eredményt, hogy romlott a párt harci morálja, szavazóinak pusztán 50 százaléka bízott egy esetleges választáson a szocialisták sikerében, szemben a Fidesz szimpatizánsaival, ahol ez az érték 90 százalék körül mozgott. Az MSZP számára újabb mélypont egyértelmű összefüggésbe hozható a minden korábbinál nagyobb borúlátással, a Medián úgy fogalmaz, kutatásaik történetében rekordmagasságra, 75 százalékra tehető azok aránya, akik szerint az országban rosszul mennek a dolgok. Nagyon fontos azonban, hogy míg az ellenzékre szavazók ítélete nem változott, a kormánypártot támogatók eziránti véleményében bekövetkezett negatív változás befolyásolta a minden korábbinál magasabb mutató megszületését. Ehhez minden bizonnyal hozzájárult a 2007. őszén kirobbant és betetőzött Zuschlag-ügy, mely szintén inkább a szocialisták saját bázisát kezdte ki, és melyet a miniszterelnök tisztasági csomagja sem tudott ellensúlyozni. Az MSZP korrupciós indexe ebben az időszakban nőtt, a Fideszé csökkent.

 

A 2008. márciusában tartott népszavazási kampányban mintha erősödött volna az MSZP, abból azonban vesztesen került ki, a márcusi újabb mélypontról azonban júniusra sikerült némileg ismét felkapaszkodnia. Ez alighanem összefüggésben van Orbán Viktor zárt körben elhangzott beszédével, amit e hónapban a megkérdezettek csaknem 40 százaléka tartott a legjelentősebb belpolitikai eseménynek.

 

2008. nyara a kisebbségi kormányzás kezdete, ami úgy tűnik, némileg felrázta a baloldal szavazóit. 2007. márciusa óta ugyanis ekkor mérték az MSZP legmagasabb támogatottságát. Az MSZP számára kedvező felfelé ívelő tendencia azonban az ősszel tetőzik, majd meredeken csökkeni kezd, és meg sem áll egészen a tavaszi miniszterelnök cseréig. Ekkor egy újabb mélypont következik, ami feltehetően összefüggésben van azzal, hogy a lakosság nagy része előrehozott választásokat tartott szükségesnek. Bajnai kormányzása ugyan egy kisebb felfelé íveléstől eltekintve lefelé szállította a Fidesz népszerűségét, ami minden bizonnyal a bizonytalanok száma növekedésének, a kormány teljesítménye iránti elégedettségnek a következménye, ám érdemben nem javított az MSZP megítélésén, ami a válságkezelés utolsó hónapjaira stabil 20 százalék körüli értékre állt be.

 

A kormány elhibázott gazdaságpolitikája, a megszorítások, a gazdasági válság begyűrűző hatása, az őszödi beszéd tehát csak részben járultak hozzá ahhoz, hogy ekkorára nyílt az olló a két nagy párt között. Az ellenzék magatartása, a kormány és a miniszterelnök bojkottálása, a folyamatos depressziókampány, azaz a Fidesz-kommunikáció nagy mértékben ráerősített az emberek pesszimizmusára, anyagi várakozásainak fokozására. A szocialisták csak néhány ideológiai témába (Magyar Gárda, Charta Mozgalom) és az ellenzéki kommunikáció tévesztéseibe belekapaszkodva voltak képesek némi erősödést produkálni, azonban vesztüket saját szavazóbázisuk bennük megtört bizalma, elkedvtelenedése, bizonytalanná válása okozta. Az MSZP népszerűségének zuhanását a kormányváltás megállította ugyan, de nem volt képes elmozdítani a holtpontról, mi több, a ciklus legmélyebb értékét is ekkor mérték. A Fidesz népszerűségének csökkenése viszont egyértelműen erre az időszakra tehető, amiből az is következik, hogy a legnagyobb ellenzéki párttól elpártoló bizonytalan szavazókat a két új párt, a Jobbik és az LMP volt képes inkább megnyerni.




Kommentek

0 db komment érkezett


Írj kommentet!
De előbb jelentkezz be. Ha még nincs hozzáférésed, regisztrálj!

vagy kommentelj már meglévő fiókoddal:

Ha hozzáféréssel rendelkezel az oldalak bármelyikén, csak kattints a logójára, és jelentkezz be kedvenc közösségi oldaladon. (Ezt követően ne felejtsd el engedélyezni a kapcsolatot.) Ez azért jó, mert nem kell külön regisztrálnod, hanem a közösségi oldalakon megadott névvel tudsz hozzászólni.

Egyben biztonságos is, hiszen a belépés a kiválasztott oldalon történik, így a nemethattila.hu oldalhoz semmilyen azonosító adatot sem kell megadnod. Az adatvédelemről az egyes weboldalak rendszere gondoskodik, amelyről már megbizonyosdhattál, hiszen használod ezek valamelyikét.

 

 
we