| Itt vagy most: Blog » Itthon » Növeli-e az új kormányzati struktúra a vezéresedés tendenciáit?
Növeli-e az új kormányzati struktúra a vezéresedés tendenciáit?
  • | | Több
  • 2010. június 06, 16:04


Növeli-e az új kormányzati struktúra a vezéresedés tendenciáit?

A vezéresedés és a vezérdemokrácia kialakulásának folyamatával és hazai állapotával már a szakdolgozatomban foglalkoztam, az elmúlt hetek sajtóhírei és az új kormány megalakulásának folyamatában elfogadott törvények ismeretében azonban némi kiegészítés szükséges.

 

Elsőként fontos leszögezni, hogy még korai arról beszélni, milyen irányt fog venni a vezéresedés a következő évtizedben, az új struktúra ugyanis csak egy kijelölt kerete a majdani kormányzati munkamegosztásnak, a nagy kérdés azonban - és az ezzel kapcsolatos bizonytalanságukat az érintett felek sem rejtették véka alá -, hogy a gyakorlatban hogyan fog működni a most megalkotott kormányzati szerkezet.

A vezéresedés mint jelenség - és erre a szakdolgozatomban is utalok - részben személyes politikusi ambíciókkal, a pártrendszer kétosztatúságával, a párton belüli funkciók és döntéshozatal sajátosságaival, valamint az ezt felerősíteni képes marketingtevékenységgel van összefüggésben, és csak másodlagos - persze abszolút nem elhanyagolható - a kormányzati munkamegosztás. Orbán Viktor a Fidesz élén bejárt karrierjéről azt hiszem, nem kell beszélni, sokkal inkább érdekes a változóban levő kormányzati döntéshozatali rendszer vizsgálata.

 

Az első és legfontosabb változás, hogy a Fidesz szakított azzal a rendszerváltás idején, osztrák és német mintára rögzített alapállással, miszerint a kormány miniszterelnökből és miniszterekből áll. A párt parlamenti frakciója úgy írta át az alaptörvényt, hogy a kormánynak a miniszterelnök és a miniszterek mellett a miniszterelnök-helyettesek is tagjai, azaz megkettőzte a kormányzati vezetői szerepet. Az alkotmány eddig a miniszterelnök helyettesítéséről úgy rendelkezett, hogy a mindenkori kormányfő jelöli ki helyettesét a miniszterek közül, aki távollétében vagy akadályoztatása esetén a helyébe lép(het). Antall József ilyen helyettesnek jelölte Horváth Balázs majd Boross Péter belügyminisztereket, Horn Gyula Kuncze Gábort, és talán ilyesmi volt Stumpf István az első Orbán-kormány idején. A Medgyessy- és Gyurcsány-kormányok alatt már nem hárult a miniszterelnököt helyettesítő feladat a miniszterek egyikére sem, ezt nagyrészt a Miniszterelnöki Hivatal az Orbán-kormány idején történt megerősítése eredményezte. A MeH elsődlegesen a miniszterelnök munkaszervezete volt, gyakorlatilag azonban a politikai pozícióosztás területe - 2002 és 2010 között mintegy három és félszeresére nőtt a hivatal létszáma, miközben átláthatatlanul gyarapodott a szervezet keretein belül működő tanácsadók, kormánymegbízottak és tárca nélküli miniszterek létszáma. (Erről bővebben itt írtam.)

 

Lényegét tekintve szükséges lett volna a MeH, mint vízfejű szervezet profiltisztítása, a második Orbán-kormány mégsem emellett, hanem a szervezet megszüntetése mellett döntött. A minisztériumok felsorolásáról szóló törvény már az új Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot említi a MeH utódjaként, melyből kiválással egyben létrehozza a Miniszterelnökséget is. A MeH tehát két külön irányítású, minisztériumi státuszú szervezetre bomlik, a Közgazgatási és Igazságügyi Minisztériumot Navracsics Tibor miniszterként, míg a Miniszterelnökséget Varga Mihály államtitkárként felügyeli. Emellett a MeH számos korábbi feladata más minisztériumok hatáskörébe kerül - a kormányzati informatikával kapcsolatos infrastrukturális feladatok a Fellegi Tamás-vezette Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok felügyelete a Külügyhöz, a minősített adatok védelme Navracsicshoz, stb.

 

A kormányüléseken a miniszterelnök, a nyolc tárcavezető és a kormányszóvivő mellett tehát részt vesz a miniszterelnöki kabinet vezetője, Varga Mihály, valamint a nemzetpolitikáért felelős tárca nélküli miniszter (egyben miniszterelnök-helyettes), Semjén Zsolt is - aki azonban nem rendelkezik érdemi jogosítványokkal, hivatala nincs, apparátusát "kölcsön" kapja, szerepe azonban kiválóan alkalmas arra, hogy a kereszténydemokraták pozícióját erősítse és ideológiájukat a társadalomba plántálja. Mindent egybevetve a kormányülések tizenkét résztvevőjéből öt - Navracsics, Semjén, Varga, Orbán és az egységes kommunikációt képviselő kormányszóvivő - a miniszterelnök szűkebb irányítási és reprezentatív köréhez tartozik, ami miközben hierarchikus és érthetetlenül megosztottnak tűnő, a fokozódó prezidencializmus irányába is ható.

 

♦ hirdetés

De vajon hosszútávon milyen struktúra fog kialakulni a mostani szerkezetből? Ezt megelőzően egy alkalommal már nagy vonalakban foglalkoztam a Fidesz által akkor körvonalazott kormányzati munkamegosztással, akkor egy cikkre reagálva azt írtam, nem tudom elképzelni, hogy a Fidesz célja a félelnöki rendszer bevezetése vagy az lenne, hogy Orbánból erős hatamú köztársasági elnököt csináljon. Ezt többek között azzal indokoltam, hogy temérdek mennyiségű törvényalkotói munkát igényelne egy az eddigiektől radikálisan eltérő kormányzati forma bevezetése - amire a válságból való kilábalás közepette nem sok esély mutatkozik; másrészt a félelnöki rendszerben az államfő megválasztása közvetlen módon történik, ami egy vezér esetében mindenképp kockázatos, ha csak a személyéről és nem a mögötte levő pártról is szól a választás.

 

A félelnöki rendszer a túlzott hatalomkoncentrációra éhes vezetőknek két nagyon jó következménnyel kecsegtethet - ilyen például a "checks and ballances", azaz a fékek és egyensúlyok esetleges erősödése akkor, amikor nem a kormánypártok jelöltje nyeri az államfő-választást. Másrészt, a félelnöki rendszer az államfőnek még a kancellári rendszernél is nagyobb hatalmat ad - egyszerre lehet pártelnök, a kormányzati politika meghatározója, és őrködhet a törvényhozás felett is.

 

A félelnöki rendszerben az államfő a kormányzati politika irányának meghatározója, míg az általa kinevezett miniszterelnök lényegében csupán az adminisztráció feje. Valami hasonló érvényesül a második Orbán-kormányban is, a miniszterelnök határozza meg a politikai irányvonalat, Navracsics a minisztérium élén pedig végrehajtja és ellenőrzi az utasításokat. A közigazgatási miniszter hatalma azonban koránt sem akkora, mint azt sokan valószínűsítik, a kormány tagjainak jogállását szabályozó törvény ugyanis kiemeli, hogy a közigazgatási miniszter nem politikai, hanem szakmai vezető, a kormány politikai irányvonalának betartatásáért államtitkári minőségében, politikai vezetőként a Miniszterelnökség feje, Varga Mihály felelős.

 

Azt tehát már most is látni, hogy Orbán és a Navracsics-Varga páros között valami olyasmi munkamegosztás van, mint a francia elnök és miniszterelnöke között (más hasonlattal elnök-vezérigazgató), miközben a hagyományos kabinetrendszerű kormányzás hierarchikus megosztása mellett is prezidencializált a miniszterelnöki pozíció - Orbán Viktor felülemelkedik a napi politikai csatározásokon (ahogy többen fogalmaztak, a "nemzet mérnökeként" tevékenykedik), míg a szakmai munkát Navracsics, a politikait Varga végzik "helyette".

 

A kormányzat korábbi bejelentése nyomán a Fidesz 2012-ben megkezdheti alkotmányozó tevékenységét, az pedig csak a jelenlegi szerkezet működőképességétől függ, hogy milyen kormányzati berendezkedés állandósul majd Magyarországon azt követően. Ez egyebek mellett a nyár végi köztársaságielnök-választás miatt is releváns lehet, hiszen minél gyengébb elnököt választ majd a Fidesz, annál biztosabbra vehető, hogy gyökeres átalakulás előtt áll a politikai rendszerünk.




Kommentek

0 db komment érkezett


Írj kommentet!
De előbb jelentkezz be. Ha még nincs hozzáférésed, regisztrálj!

vagy kommentelj már meglévő fiókoddal:

Ha hozzáféréssel rendelkezel az oldalak bármelyikén, csak kattints a logójára, és jelentkezz be kedvenc közösségi oldaladon. (Ezt követően ne felejtsd el engedélyezni a kapcsolatot.) Ez azért jó, mert nem kell külön regisztrálnod, hanem a közösségi oldalakon megadott névvel tudsz hozzászólni.

Egyben biztonságos is, hiszen a belépés a kiválasztott oldalon történik, így a nemethattila.hu oldalhoz semmilyen azonosító adatot sem kell megadnod. Az adatvédelemről az egyes weboldalak rendszere gondoskodik, amelyről már megbizonyosdhattál, hiszen használod ezek valamelyikét.

 

 
we