| Itt vagy most: Blog » Itthon » Stumpf: Kevés mozgástere marad majd a Jobbik radikalizmusának
Stumpf: Kevés mozgástere marad majd a Jobbik radikalizmusának
  • | | Több
  • 2010. március 22, 12:12


Stumpf: Kevés mozgástere marad majd a Jobbik radikalizmusának

Dr. Stumpf Istvánnal, a Századvég Alapítvány elnökével a választások lehetséges kimeneteléről, a kispártok versenyéről, a Jobbik előretöréséről, és a hazai politika jövőbeni lehetséges irányairól beszélgettem az iThink.hu hírportál felkérésére.

Elnök Úr, pár hete előadást tartott Kéri Lászlóval a MGYOSZ konferenciáján, ahol ismertette a Századvég Alapítvány akkori mandátumbecslését, a választások öt lehetséges forgatókönyvét felvázolva. Az elmúlt hetek eseményei tükrében mit gondol, ezek közül melyik forgatókönyv megvalósulása a legvalószínűbb?

 

Azt hiszem, kicsi a valószínűsége, hogy a Fidesz akkora hibát vétsen, hogy 40 százalék alá csökkenjen a népszerűsége, nagy valószínűséggel tehát megnyeri a választást, és egyedül tud kormányt alakítani. Ha a párt legalább 52 százalékos listás támogatást és 170 egyéni helyet tud hozni, akkor 258 mandátummal meglesz a kétharmada. Jelen pillanatban növekszik a választási hajlandóság, ami kedvezhet a szocialistáknak és a radikális jobboldalnak is. A legújabb felmérések szerint a 20 százalék a maximum, amit a Jobbik be tud gyűjteni, de az elkövetkezendő két hétben még sok minden történhet. A március 15-i ünnepi megemlékezéseken a párt az erőteljes radikalizmus üzenetét küldte, amit azért nem minden szavazó fordított le pozitívan.

 

Hogy vélekedik azokról a feltételezésekről, melyek szerint a Jobbik lehet a második erő a parlamentben?

 

Egyáltalán nem tudom kizárni, az északi megyékben jelentős támogatottsága van a pártnak, és elképzelhető, hogy több helyen meg fogja előzni a szocialistákat. Mindez persze attól függ, hogyan tudja az MSZP mozgósítani az alvó szocialista szavazókat. Ma nem látom a párt kampányában ezt az erőt. Az is kérdéses, hogy Gyurcsány felbukkanása csak egy szalmaláng-effektus, vagy egy olyan új stratégia része, ami egy konfrontatívabb retorikával próbálja megmozdítani az elkötelezett szimpatizánsokat.

 

Az imént említett mandátumbecslésekben a Századvég az MDF esetleges bejutásával számol, azonban az utóbbi hetek eseményeiből akár arra is következtethetnénk, hogy az MDF bejutása helyett az LMP sikere valószínűbb. Lehet még számolni az MDF-fel?

 

A becslésünket az aktuális közvélemény kutatási adatokra alapoztuk, eszerint most az LMP valóban jobban áll az MDF-nél. Sok múlik azon, hogy a két párt országos listája mögött hány területi lista van. Ha az MDF országos listája mögött végül nem áll majd egy budapesti lista, akkor az megpecsételheti a párt sorsát. Ha az LMP mind a 20 területi listája megállja a helyét a választási szervek előtt, akkor komoly esélye van a pártnak a küszöb megugrására.

 

Mindenképp ragaszkodni kell az LMP esetében a 20 területi lista érvényesítéséhez?

 

Azt gondolom igen, hiszen az LMP nem egy ismert párt. Az elmúlt időszakban a médianyilvánossága valamelyest javult, de az EP-választások óta nem tudta kihasználni a médiateret, mint például a Jobbik az internetes kommunikáció területén, amin keresztül képes volt elérni a fiatalokat. Az LMP-nek nincsenek karizmatikus vezetői és olyan üzenete a választók felé, ami a polgárokat lázba hozná. Ezek mind olyan korlátozó tényezők, amik miatt az szükséges, hogy a pártnak minél több felülete legyen, minél több helyen szavazni tudjanak rá. Az MDF esetében a kevesebb több lett volna, ha a liberálisokkal kötött megállapodás helyett csak Bokrosra és a vidéki tagságra koncentráltak volna, akkor könnyebb helyzetbe kerülnek, így viszont összezavarták a szavazóikat és ellenségeket is szereztek. Ennek ellenére 15 területi listával – ha ezek között ott a budapesti is – megugorhatják a lécet.

 

Tölgyessy Péter a múlt héten úgy nyilatkozott, hogy az MSZP az év végére akár meg is semmisülhet, a Jobbik másfél éven belül viszont Európa legméretesebb radikális pártja lehet. Egy ilyen helyzetben a Fidesznek is újra kell magát pozícionálnia. Milyen stratégiát követhet a párt ezután?

 

Szerintem a szocialistáknak egy elég masszív parlamenti frakciója lesz, bár a megújulást akadályozza majd, hogy ezeket a pozíciókat a régi nómenklatúra emberei szerezték meg. Ez azonban hosszú távon könnyen eredményezheti, hogy a párt egy része – akár a Szili, akár a Gyurcsány-vonalon – önállóan kezd el szerveződni, megpróbálnak hiteles baloldali politikát felmutató embereket találni. Feltehetően a gyurcsányi mobilizáció oka is abban keresendő, hogy egy új szociálliberális koalíció élén, a Demokratikus Charta bázisán akár egy új pártot is létrehoznának, vagy újra elfoglalnák a mostani MSZP-t.

A Jobbik esetében nagyon nem mindegy milyen lesz a párt ideológiai profilja a parlamentben, egyelőre nem tudni, hogy további radikalizálódás várható vagy konszolidálódik a párt. A mostani radikális retorika feltehetően a Jobbik szavazatmaximalizáló stratégiájával van összefüggésben. Sok függ a kormányzás teljesítményétől - ha a Fidesz jól kormányoz, nem kell a Jobbik növekedésére számítani.

 

Ellenkező esetben?

 

Ellenkező esetben az a kérdés, ki tudja majd felszívni a kiábrándultsági hullámot és mivel. Pusztán az elit generális kritikája és az antiglobalizációs kritika már nem lesz elegendő. Nem tudni azt sem, hogyan alakul majd a többi párt sorsa, így nem valószínű, hogy a Fideszből esetlegesen kiábránduló szavazókat kizárólag a Jobbik tudja majd begyűjteni.

 

Az utóbbi időben a Jobbikot sem kerülik el a politikai botrányok. Létezik olyan ügy, ami jelen helyzetben megtörheti a párt népszerűségét? Egyáltalán, elegendő a jó kormányzás a radikális párt növekedésének megfékezésére?

 

Nem látok olyan tényezőt, ami megbontaná ezt a trendet. Túl sok zaj megy a kommunikációs csatornákon, elég nagy a kiábrándultság, a fásultság az emberekben a politikai élettel szemben, botránnyal már nem lehet lázba hozni a választókat. Olyan új ötletek, elképzelések kellenek, melyek valódi nemzeti egységet képesek teremteni. A jó kormányzás nem egyszerű dolog, erős államot, jól működő közigazgatást és sikeres kormányzatot feltételez. Ehhez széles társadalmi egyetértésre van szükség a különböző politikai és nem politikai szereplők között. Amit Orbán Viktor elkezdett a vállalkozók képviselőivel, az részben ennek az előkészítését szolgálja. 

 

Ezzel az új MDF-fel és egy feltörekvő LMP-vel az SZDSZ-nek végleg befellegzett?

 

Végleg. Az SZDSZ prominensei kihátráltak a párt mögül, a fiatalokban pedig nincs elég kapacitás. Az MDF-fel kötött megállapodás fontos liberális támogatói körökben is kiverte a biztosítékot, ami az LMP vagy az újjászerveződő MSZP malmára hajthatja a vizet.

 

Gyurcsánnyal tehát hosszú távon számolni kell?

 

Ezt ő bár folyamatosan tagadja, de minden jel arra mutat, hogy a Demokratikus Charta és a mögötte levő értelmiség stratégiai potenciált lát benne. Nemigen találni a baloldalon más olyan figurát, aki a médiaképességénél, tapasztalatánál és aktivitásánál fogva alkalmas lehet egy ilyen szerep betöltésére. Ugyanakkor sok ellenfelet szerzett, hiszen sokan őt okolják az MSZP történelmi vereségéért, és hogy a hagyományos baloldali értékeit feláldozta a párt a neoliberális gazdaságpolitika oltárán.

 

Az elmúlt héten több találgatás megjelent a sajtóban a leendő Orbán-kormány összetételét illetően. Ön többször elmondta, hogy nem kapott felkérést kormányzati szerepre Orbán Viktortól. Engem az érdekelne, ha felkérnék, vállalná-e?

 

Akkor kell tárgyalni a szűccsel, ha elejtették a medvét, de én úgy látom, hogy egy másik csapat, egy másik generáció kap lehetőséget, hogy a kormányzásban részt vegyen. Én azért dolgozom, hogy a kormányzás intellektuális hátterét megteremtsem, ha igényt tartanak rá. Nagyon komoly intellektuális kihívásokkal néz szembe a következő kormány, ha az ország problémáit mind meg akarja oldani. Jelenleg a Századvég továbbfejlesztésén gondolkodunk, egy gazdaságkutató intézet és egy think-tank hálózat megteremtése van napirenden.

 

A sajtóban megjelent értesülések szerint jelentősen megváltozna a Fidesz-kormány struktúrája a mostanihoz képest. A MeH-ből kiszerveznék például a kabinetet, melyet Varga Mihály kormányfő-helyettesként irányítana, a hivatalt pedig összevonnák az önkormányzati minisztériummal, melyet Navracsics Tibor közigazgatási miniszterként felügyelne. Volt kancellária miniszterként Ön szerint ez mennyivel volna eredményesebb, mint a mostani felállás?

 

Több elképzelés van azon kívül is, amit Ön említett. Az egyik egy önálló belügyminisztérium, amelyik az önkormányzatokkal és a rendőrséggel foglalkozna, és emellett egy közigazgatási és igazságügyi minisztérium. Emellett azonban még a MeH tisztított profilú fenntartása is napirenden van. Most, hogy komoly átalakulás előtt áll a közigazgatás, és új államkoncepciót akar a Fidesz kommunikálni, én mindenképp az utóbbi mellett érvelnék, hiszen a hatékony működés érdekében a MeH-nek a közigazgatás zászlóshajójának kell lennie.

 

Hogy vélekedik a kormányfő-helyettesi posztról?

 

Azt hallottam, hogy nem csak egy, hanem három kormányfő-helyettes lenne. Semjén Zsolt a koalíciós egyeztetésért felelne, Navracsics a MeH élén a közigazgatást koordinálná, Varga Mihály feladata pedig a gazdaságpolitikai egyeztetés lenne.

 

Mennyire volna indokolt Semjén Zsolt kormányfő-helyettesi pozíciója? Beszélhetünk egyáltalán Fidesz-KDNP koalícióról? Hiszen 2006. óta lényegében teljesen egybeolvadt a két párt…

 

Keresztény értelmiségi körökben elfogadott ugyan a Fidesz-KDNP szövetség, de a kereszténydemokraták holdudvara a párt értékei iránt meglehetősen elkötelezett. Előfordulhat, hogy később majd a párt nagyobb önállóságra tesz szert, a mostani együttműködés azonban egy szimbolikus üzenet a polgári szövetségen belül, hogy a KDNP hangsúlyt kaphat a kormányban.

 

Viszonylag kevés szó esik arról, mi lesz, ha a Fidesz nem szerez kétharmados többséget. Herényi Károly korábban ajánlatot tett a Fidesznek, hogy az MDF vállalná a demokratikus fék szerepét a következő kormányban, amiből a Fidesz köszönte szépen, nem kért. Ön szerint melyik párttal volna lehetséges az együttműködés?

 

Azt hiszem, ez esetben a Fidesznek nem lenne sok választása, az asztalra kellene tennie azokat a nagy nemzeti ügyeket, amelyek kétharmados támogatottságot igényelnek, és választás elé állítania a parlamenten belüli politikai szereplőket - nem feltétlenül a pártokat, hanem az egyes képviselőket.

 




Kommentek

0 db komment érkezett


Írj kommentet!
De előbb jelentkezz be. Ha még nincs hozzáférésed, regisztrálj!

vagy kommentelj már meglévő fiókoddal:

Ha hozzáféréssel rendelkezel az oldalak bármelyikén, csak kattints a logójára, és jelentkezz be kedvenc közösségi oldaladon. (Ezt követően ne felejtsd el engedélyezni a kapcsolatot.) Ez azért jó, mert nem kell külön regisztrálnod, hanem a közösségi oldalakon megadott névvel tudsz hozzászólni.

Egyben biztonságos is, hiszen a belépés a kiválasztott oldalon történik, így a nemethattila.hu oldalhoz semmilyen azonosító adatot sem kell megadnod. Az adatvédelemről az egyes weboldalak rendszere gondoskodik, amelyről már megbizonyosdhattál, hiszen használod ezek valamelyikét.

 

 
we