| Itt vagy most: Blog » Itthon » Szaknapok a tanszéken
Szaknapok a tanszéken
  • | | Több
  • 2006. október 19, 00:12, frissítve: 2009. szeptember 01, 22:10


Szaknapok a tanszéken

A PTE Politikai Tanulmányok Tanszéke évről évre megrendezi szaknapjait az egyetem társadalomtudós hallgatói számára. 2006-ban az őszi választásokat kővetően az önkormányzati választások voltak a téma. Kákai László előadásán telt ház volt. Úgy az előadó, mind a téma vonzotta az érdeklődőket. Sok olyat hallottam, amit már tudtam, magamtól kilogikáztam, de tanár úr rengeteg olyan dologra irányította rá a figyelmet, amiről még a legnevesebb szakemberek sem beszéltek a sajtóban. Mindezt saját elemzésére támaszkodva tette.

Szólt arról, hogy a sajtóban helytelenül beszélnek arról, hogy a Fidesz elsöprő győzelmet aratott az önkormányzati választásokon. Hiszen valóban észrevehető egyfajta fordulat, de az korán sem akkora, mint amekkora jelentőséget tulajdonítanak neki. Elmondta, a százalékos eredményekben való irdatlan eltérések nem igazolják vissza a megszerzett mandátumokból kiolvasható tényleges jelentést. hogy mindenki megértse miről van szó, a választási eredményeket három részben boncolva, először a poölgármesterek választását, majd a képviselőválasztás eredményeit, utoljára pedig a megyei és a fővárosi közgyűlés összetételét ismertette.

Összefoglalóan szólt arról, hogy bár sokan a függetlenek győzelméről beszélnek, valójában szó sem lehet ilyenről. Hiszen rengeteg helyen tapasztalható az, hogy pártpolitikusok szavazatokat tudtak elszedni civil szervezetektől, vagy független jelöltektől. A 10 ezer főnél kevesebb lakosú településeken kisebb mértékben, mintegy 20000-ről 19000-re csökkent a megszerzett mandátumok száma, a 10 ezer főnél nagyobb városokban viszont tetemesebb mértékben, mintegy egyharmadával lettek kevesebben a megválasztott független képviselők a 2002-es önkormányzati választásokhoz képest. Hozzátette, ezeket a mandátumokat javarészt a Fidesz gyűjtötte be, aki ezzel tudta növelni előnyét az MSZP-vel szemben, míg a néphiedelemmel ellentétben a szocialisták megőrizték legtöbb helyen az elsőségüket.

2002-ben a pártok által támogatott megválasztott polgármesterek 60%-a volt mszp-s, valamivel több mint 30%-a fideszes. Ez az arány mára megfordult, a Fidesz kicsivel kevesebb mint 60, az MSZP valamivel több mint 30%-on áll. a megválasztott képviselők pártállásának tekintetében hasonló a helyzet, igaz ugyan, hogy a mandátumok számát tekintve koránt sem ekkora az eltérés. Míg a 2002-es helyzethez képest az MSZP alig száz mandátummal kapott kevesebbet idén, addig a Fidesz csaknem megháromszorozta korábbi helyi politikusainak számát, itt már ezres nagyságrendről beszélünk. Tette ezt sok helyen ál-civil szervezetek alapításával, vagy meglévő civil szervezetek mögé való besorakozással.

A megyei közgyűlésekben szintén fordult az arány. Míg 2002-ben 16 megyében volt MSZP-s többség és 3 helyen fideszes, addig 2006-ban csupán 2 helyen lett MSZP-s a közgyűlés, szemben az ellenzéki 18-as győzelemmel. A megyei közgyűlések nagy része tehát narancssárga lett, Hevesben és Somogyban pedig patthelyzet alakult ki, nem valószínűtlen, hogy új választásokat kell tartani megegyezés hiányában. A civilek kiszorítását jelzi az is, hogy míg az MSZP és szövetségesei a megyei közgyűlésekben 2002-ben összesen 476 mandátumot szereztek, addig idén csak 385-öt, míg a Fidesz a 2002-es állapotokhoz képest 290 mandátumról 970-re tornázta fel magát. Ami egyértelmű, hogy nem származhatott pusztán az MSZP-től elvont voksokból.

A megyei jogú városokban szintén fordult az állás, 2002-ben az MSZP nyert 16:5 arányban, most a Fidesz vitte a pálmát 15:7-re, egerben pedig a civilek jelöltje győzött ugyan, de szintén a jobboldal támogatásával.

A fővárosi kerületek maradtak a kormánypártok kezén, de valamiféle ellenzéki erősödés itt is megfigyelhető. Míg a függetlenek által vitt körzetek száma (2) nem változott, addig az MSZP 4-et vesztett, ezeket a Fidesz kaparintotta meg. Kákai úgy fogalmazott a konklúziókat levonva, hogy ugyan "az ellenzék zsarolási potenciálja nőtt, de az eredmény a kormány legitimitását nem kérdőjelezi meg".

Bretter Zoltán, az SZDSZ korábbi pécsi polgármesterjelöltje reagált a Kákai által elmondottakra. Ő nem a pártmobilizációt, hanem a tömegmédia és a politikai marketing hatásait említette, mint az ellenzék előretörésének lehetséges okát. Úgy fogalmazott, "a demokrácia másik korszakába léptünk át", amely már egy, a média által uralt demokrácia. Szerinte az emberek nem pártokra, hanem politikai oldalakra szavaztak. Hiszen, a Fidesz mást sem csinált, mint eljutatta a hálószobákba azt a szót, hogy "hazugság", s tanár úr szerint, ismerve a vidéki emberek szexuális szokásait, ez sikeresen meg is történt. Kákainak azon felvetésére, hogy a kialakult eredmények egyfajta együttműködésre sarkallják a két nagy politikai erőt, elmondta, szerinte az együttműködés ez esetben megosztás jelent, melyet az osztrák proporcrendszerhez hasonlított, amely szerinte ellenséges és szélsőségeket szül, hosszú távon pedig a rendszer bukásához vezet. Fájlalta, hogy az országos politikából kiszoruló pártok lassan már szinte jelöltállítással sem próbálkoznak helyi szinten.

A tüntetésekről elmondta, ki vagyunk szolgáltatva a tüntetőknek, mert nincs civil társadalom és öntudat. Nyitva hagyta a kérdést, hogy vajon fenntartható-e a demokrácia a rendpárti öntudat hiánya mellett vagy sem. Szerinte a Kossuth téri tüntetők még a toi-toi wc-ket sem képviselik, és "nincs diktatúra, csak sok a szocialista", szerinte is.

Örök témája a privilégiumok rendszere, mely szerinte a magyar társadalom 150 éves öröksége. Mint mondta, ez a visszamaradt gentry, ingyenélő rendszer, egyszerre nyerészkedő és vazallus, telhetetlen, tehetetlen és kusza. Felvetette, hogy megoldás lehetne, ha bizonyos kedvezmények nem privilegiális jogon illetnék meg az embereket.

Hallgatói kérdés kapcsán felmerült a legalitás és a legitimitás közti különbség is, melyet az utóbbi időben gyakran kevernek egymással a televízióban nyilatkozók is. Bretter szerint is elvesztheti legitimitását, társadalmi támogatottságát egy legálisan megválasztott kormány. Igaz ugyanakkor, hogy az önkormányzati választások eredményéből nem derül ki egyértelműen a nép ítélete és akarata, de a kérdés jogos. A Gyurcsány-csomaggal kapcsolatban felvetette, vajon lehet-e úgy szátvagdalni a privilégiumok rendszerét, hogy nincs legitimitás.

Gyurcsány ősződi beszédével kapcsolatban, melyet a sajtóban sokan vallomásnak titulálnak, Mikszáth nyomán gyónásról beszélt, majd ismételte egy Friderikusz-interjú kapcsán Gerő András történész szavait, miszerint a papnak meg lehet gyónni a maszturbálást, és ígéretet tenni a normális szexuális szokások követésére, de a politikus nem léphet ki a nép elé, saját viselt dolgaiért való vezeklésként.

Szerinte feléltük a demokráciát, sem a politikusok, sem a velük szemben támasztott társadalmi igények, követelések nem tudnak változni. Arisztotelész nyomán ennek következtében a demokráciáról, mint a legéletképtelenebb társadalmi formáról beszélt, szemben a királysággal, az ideális állapottal.




Kommentek

0 db komment érkezett


Írj kommentet!
De előbb jelentkezz be. Ha még nincs hozzáférésed, regisztrálj!

vagy kommentelj már meglévő fiókoddal:

Ha hozzáféréssel rendelkezel az oldalak bármelyikén, csak kattints a logójára, és jelentkezz be kedvenc közösségi oldaladon. (Ezt követően ne felejtsd el engedélyezni a kapcsolatot.) Ez azért jó, mert nem kell külön regisztrálnod, hanem a közösségi oldalakon megadott névvel tudsz hozzászólni.

Egyben biztonságos is, hiszen a belépés a kiválasztott oldalon történik, így a nemethattila.hu oldalhoz semmilyen azonosító adatot sem kell megadnod. Az adatvédelemről az egyes weboldalak rendszere gondoskodik, amelyről már megbizonyosdhattál, hiszen használod ezek valamelyikét.

 

 
we