| Itt vagy most: Blog » Itthon » Van-e jó és rossz kétharmad?
Van-e jó és rossz kétharmad?
  • | | Több
  • 2010. április 25, 19:07, frissítve: 2010. április 25, 21:09


Van-e jó és rossz kétharmad?

Sokszor utaltam már vissza a két héttel ezelőtti választási műsorra, most ismét megteszem, hiszen akkor már szó volt a jó és a rossz kétharmad kérdéséről. Návai Zoltánnal vitatkozva akkor elmondtam, az 1994-es és a mostani kétharmad közti alapvető különbség az, hogy akkor két különálló párt, most pedig egyetlen párt szerez óriási, alkotmányozó többséget a parlamentben.

Az 1994-es kétharmad az MSZP és az SZDSZ koalíciójával jött létre. A politikatudomány egyes szerzői a különös házasságot annak tulajdonították, hogy a posztkommunista párt, az MSZMP demokratikus utódpártja a társadalmi kedélyek megnyugtatása miatt egy demokratikus féket emelt be a kormányzásba az SZDSZ szerepében. Egy másik tény, hogy ez a két párt az 1991-es Charta-mozgalom óta közeledett egymáshoz, az SZDSZ-es képviselők által kezdeményezett mozgalom - amihez a szocialisták is csatlakoztak - ráadásul már rögtön a rendszerváltás után "legitimálta" az MSZP-t.

A Fidesz ifjúsági pártként indult, az 1990-es választásokon az SZDSZ-szel indított közös jelölteket, az akkor alakult parlamentben is liberális álláspontot képviselt, sőt, a Liberális Internacionálénak is tagja volt, ráadásul a formálódó MSZP-SZDSZ házasság idején már megállapodást kötött az SZDSZ-szel annak érdekében, hogy 1994 után kettejük részvételével liberális kormány alakulhasson. 16 év után ez a párt egyedül áll a kétharmados többség kapujában - ez még akkor is így van, ha a párt neve mellé a KDNP címere is oda van tetoválva.

Az MSZP-SZDSZ 1994-98 között igazi alkotmányozó hangulatban ült be a parlamentbe. 1990-94 között öt alkotmánymódosító törvényt már elfogadott a parlament, de a foltozgatás helyett a balliberális kormány új alkotmányt dolgozott volna ki. Terveik szerint ennek kidolgozása 1995-ben széleskörű társadalmi egyeztetés keretében történt volna, és annak elfogadását népszavazással erősítették volna meg. Még egy alkotmány-előkészítő bizottságot is felállítottak, lemondva arról, hogy a maguk szája íze szerint alkossák meg az új alaptörvényt, visszaélve kétharmados felhatalmazásukkal. Ha teljesen új alaptörvény nem is született, az alkotmányt néhány ponton módosították: szabályozták a képviselők és polgármesterek megbizatási idejét, döntöttek a polgármesterek közvetlen választásáról, az országgyűlési biztosok feladat- és hatásköreivel kapcsolatos prioritásokról, az alkotmánybíróság létszámának csökkentéséről.

Az akkori alkotmánytervezet vitatott kérdése volt az állam szociális jellegének meghatározása, a gazdasági, szociális és kulturális jogok szabályozásának módja, az érdekegyeztetés intézményesítése, melyek mellett mind az MSZP kardoskodott. Az FKGP a közvetlen választás, a népszavazás, a kétkamarás parlament bevezetése, bizonyos jogok korlátozása, a média szerepének visszaszorítása mellett foglalt állást. A Fidesz - és ez a mostani helyzet miatt fontos - a parlament létszámának csökkentése, a választási rendszer módosítása és az ügyészség kormány alá rendelése mellett érvelt.

 



A Fidesz-KDNP a kampányban egy szót nem ejtett alkotmányozó és tervezett jogalkotói céljairól, így lényegében úgy kap alkotmányozó  felhatalmazást (új alaptörvényt nem alkothat, de a közjogi rendszer alapjait jelentősen átszabhatja), hogy nem ismertette elképzeléseit, kvázi, azok nem lehetnek legitimek. A párt csak a két választási forduló között, a kétharmad megnyerésének biztos tudatában ejtett szót elképzeléseiről. Kövér László szavaiból az derül ki, hogy a párt és az új kormány a rendőrségi, nemzetbiztonsági, honvédelmi törvényt, valamint az ügyészségekről, bíróságokról szóló jogszabályt "áttekintené", a választójogi törvényt, az önkormányzati törvényt, a médiatörvényt, valamint a határon túli magyarok állampolgárságának kérdését rendező jogszabályt pedig módosítaná.

Ezek között akad a korábbi évekből visszatérő ígéret, de olyan is, amihez ha egyoldalúan, egyeztetés nélkül nyúl hozzá az új kormány, megkérdőjelezhetővé válna demokratikus elkötelezettsége. A Fidesz tervezett Ptk. módosításai is azt sugallják, hogy a párt a saját szája íze szerint, mindenféle egyeztetés nélkül fog jogszabályokat alkotni és módosítani. Ahogy a választási műsorban is mondtam, a párt kampányban küldött üzenetei is arra következtetnek, hogy a kétharmados felhatalmazást a Fidesz-KDNP konkrét elképzeléseinek egyeztetés nélküli megvalósításához kéri a párt. Bár nem tudjuk, mi fog történni, ha valóban ez következne be, hosszú távon bebetonozhatja magát a Fidesz a hatalomba.

A héten egy egyetemi vitaesten is részt vettem, ahol a kétharmadról volt szó. Magyar Kornélia (Progresszív Intézet), Tóth Csaba (Republikon Intézet), Szabó Márk (Nézőpont Intézet) és Kákai László (Pólusok Társadalomtudomány Egyesület) politológusok között komoly vita alakult ki arról, vajon jó vagy rossz irányba mozdul-e majd el a demokrácia a Fidesz kétharmados győzelmével. Kákai és Szabó kiváró véleménye mellett Magyar Kornélia és Tóth Csaba inkább féltő véleményt fogalmazott meg, elsősorban a választási rendszer a Fidesz javára történő módosítása, az alkotmánybírák kinevezése, a választókörzetek a győztes pártoknak kedvező átalakítása kapcsán.

Kövér László - a már idézett cikkben  - azt mondta, ezek a kérdések "nem a kétharmadon fognak múlni". Ha ezt azt jelentené, hogy a párt eltörli a kétharmados törvényeket, az egy jó lépés volna a Fidesz részéről, mely kihúzná a talajt azok alól, akik a Fidesztől féltik a demokráciát. Ha azt, hogy kétharmad híján, bizonyos alkukkal is meghozná a Fidesz a saját maga hatalmát bebetonozó intézkedéseket, akkor egyértelműen szembeállítható lenne a Fidesz rossz kétharmada az MSZP-SZDSZ korábbi jó kétharmadával.




Kommentek

0 db komment érkezett


Írj kommentet!
De előbb jelentkezz be. Ha még nincs hozzáférésed, regisztrálj!

vagy kommentelj már meglévő fiókoddal:

Ha hozzáféréssel rendelkezel az oldalak bármelyikén, csak kattints a logójára, és jelentkezz be kedvenc közösségi oldaladon. (Ezt követően ne felejtsd el engedélyezni a kapcsolatot.) Ez azért jó, mert nem kell külön regisztrálnod, hanem a közösségi oldalakon megadott névvel tudsz hozzászólni.

Egyben biztonságos is, hiszen a belépés a kiválasztott oldalon történik, így a nemethattila.hu oldalhoz semmilyen azonosító adatot sem kell megadnod. Az adatvédelemről az egyes weboldalak rendszere gondoskodik, amelyről már megbizonyosdhattál, hiszen használod ezek valamelyikét.

 
Letölthető anyagok
Az Alkotmány kétharmaddal módosítható paragrafusai

A fenti anyagok jogvédettek, kérjük a vonatkozó felhasználási feltételeket betartva használd fel

 
 
we