| Itt vagy most: Blog » Nagyvilág » Amerika választ
Amerika választ
  • | | Több
  • 2006. november 05, 00:12, frissítve: 2009. augusztus 03, 22:10


Amerika választ

Pár nap múlva, november 7-én képviselőházi és részleges kongresszusi választások lesznek az Egyesült Államokban. Persze a dolog nem egyszerű, hozz magadnak sört és valami harapnivalót, magyarázat következik...

Az USA törvényhozása a kongresszus, ami két házból áll, a szenátusból és a képviselőházból. Mind a képviselőház, mind pedig a szenátus tagjait közvetlenül választják az amerikaiak, előbbit népességarányosan, utóbbiból, vagyis a szenátorokból pedig tagállamonként kettőt. A képviselőházi képviselők mandátuma két évre szól, őket tehát kétévente választják, a szenátus pedig hat évente újul meg teljesen, minden második évben a harmadát frissítik. Most tehát a teljes képviselőházról, és a szenátus harmadának összetételéről dönthetnek az amerikaiak.

A két nagy politikai erő a demokraták és a republikánusok. Ők ott ugyebár olyanok, mint nálunk a fidesz-kdnp és az mszp-szdsz. A demokraták vallják magukat liberálisnak, ergo őket nevezhetjük kvázi baloldalnak, míg a másik stáb, vagyis a republikánusok inkább konzervatívak, legalábbis bush szereti gyakran használni politikájára a keresztény-konzervatív jelzőt. Természetesen az Államokban is -akárcsak idehaza Magyarországon- az ilyen jellegű "időközi" választásoknak önmagán túlmutató jelentősége van. Hogy értem ezt...

Az amerikai kormányzati rendszer "félprezidenciális", ami annyit jelent, hogy a kormány feje nem csak azokat a jogokat gyakorolja, mint nálunk a miniszterelnök, hanem a köztársasági elnök jogköreit is. Ezért van akkora tétje, melyik csoportosulás adja az elnököt, illetve milyen eredménnyel végződik egy-egy időközi kongresszusi vagy képviselőházi választás, mert nincs olyan hatalom az elnök felett, aki felügyelné, egyedül a törvényhozás -nyilván, ha ellenzéki- tudja megfogni, és nyomást gyakorolni rá.

Az idei választási kampányukban Bush két évvel ezelőtti kihívójával járják az államokat a demokraták. vagyis járták eddig, mert John Kerry szenátort a tegnapi napon kivonták a demokrata párt kampányából, amiért tegnapelőtt félresikerült viccet mondott egy egyetemistáknak tartott fórumán. Kerry azt találta mondani: "minél jobban használják ki a tanulmányaikat, tanuljanak jól, legyenek talpraesettek, tanuljanak meg boldogulni az életben, különben Irakban találják magukat", amit persze Bush azonnal kiforgatott, és úgy tálalt, mintha a demokrata szenátor leszólta volna az Irakban állomásozó katonákat, holott erről nyilván szó sincs, Kerry egész egyszerűen arra célzott csak burkoltan, hogy a fiataloknak máskülönben nem lesz választási lehetősége. Tehát látható, hogy Amerikában azért súlya van annak, ha valaki rosszul szólja el magát, nálunk ellenben nincs következménye Kövér köteles beszédének, Mikola szinglihordázásának, vagy akár Gyurcsány szaúdi focistákat leterroristázásának sem, hogy az öregecskedő feleségeket ne említsem.

De visszatérve az Államokra, a választások valódi reprezentációját adják a népesség politikai beállítottságának. Talán elsőre értetlenül hangzik, mert az ember azt gondolná, ez mindenütt így van, pedig nem. Arról van szó, hogy egy meglehetősen bonyolult rendszerben zajlik az elnökválasztás, példának okáért a 2000-es elnökválasztáson Bush kevesebb szavazatot kapott mint ellenfele, a demokrata Al Gore, mégis ő lett az Egyesült Államok elnöke, mert...

Az Egyesült Államokban nem közvetlenül választanak elnököt. Vagyis nem az elnök- és az alelnök jelöltekre adják le voksukat az állampolgárok, hanem ún. "elektorokra", akiket felhatalmaznak arra, hogy válasszák meg az elnököt. Minden elektor a választás előtt kinyilvánítja azt, hogy melyik elnökjelöltet támogatja, senki nem árul zsákbamacskát. Igen ám... csak egy tagállamban több elektort is választanak (összesen 538-at), és ezek nem egyénileg szavaznak elnök jelöltre, hanem együtt. Mégpedig az adott tagállam összes elektora arra a jelöltre köteles szavazni, amelyik jelöltet támogató elektorok többséget szereztek a tagállamban. Tehát ha például Kaliforniában a megválasztott 55 elektor közül 27 támogatja Kerryt és 28 Busht, akkor mind az 55 elektor Bush-ra kénytelen szavazni, még akkor is, ha másra kaptak felhatalmazást a választóiktól. Ami egyben azt is jelenti, hogy mivel az egyes tagállamokban népességarányosan választanak elektorokat, a nagyobb tagállamok - Kalifornia (55), Texas (34), New York (31) - döntően befolyásolhatják a választások kimenetelét. Az elnöki cím elnyeréséhez abszolút többségre, vagyis 270 mandátumra van szüksége egy jelöltnek, vagyis jól látható, hogy a több mint 50 tagállamból az előbb felsorolt három, csaknem a választási győzelemhez szükséges elektori voksok felét jelenti. Így nyerhetett tehát Bush egykor Al Gore-ral szemben...

Persze a választási kampány Amerikában sem tiszta. Noha ott nem kerülhet szóba a közpénz egyes pártok kampányaira való herdálása - hiszen magánpénzekből kampányolnak a jelöltek -, azért találnak témát a pártok, mivel lehet szavazatokat szerezni. A közvélemény érthetően nagyobb figyelmet szentel Kalifornia állam kormányzóválasztásának, hiszen Arnold Schwarzenegger republikánus kormányzó esetleges újraválasztása a kérdés. Schwarzenegger kampánya sem volt zűröktől mentes, hiszen a kormányzó fellépett barátjának, Jay Leno-nak showműsorában korábban (Jay Leno-tól vette az ötletet az Esti Showder producere), majd a kiegyensúlyozott tájékoztatásra hivatkozva ellenfele, a demokrata jelölt is követelte, hogy helyet kaphasson ugyanabban a műsorban, amit mellesleg nyilván az egész országban -sőt a világon- lehet fogni, nemcsak Kaliforniában. Nem sokkal ezelőtt pedig Schwarzenegger apjának náci múltját hánytorgatták fel, egy a kormányzó életéről szóló és a választások után bemutatandó filmben ugyanis ez is komoly szerepet játszik. Ám az eset eléggé megosztotta az amerikai társadalmat, olyannyira, hogy a film szerződtetett narrátora, Alec Baldwin -aki egyébként meggyőződéses demokrata- követelte, hogy vegyék le a stáblistáról a nevét, mert ő ehhez nem kíván asszisztálni, és egyébként is, Schwarzenegger nem ezt érdemli. Botrányok tehát még ott is vannak, sőt...

Egyébként a jövő heti választások előtti találgatások a demokraták győzelmét vetítik előre. Elemzők biztosak benne, hogy a képviselőház demokrata többségű lesz, ami nehezíteni fogja Bush elnök javaslatainak törvényerőre emelkedését. Ha pedig a szenátus is baloldali többségűvé válhatna -amire megvan az esély, a jelenlegi jobboldali többség mindössze 3 mandátumos-, akkor az egyben a kormányzat mozgásterének teljes korlátozása is lehetne.

Az tehát leszögezhető, hogy sok múlik ezeken a választásokon. Noha messze még a következő elnökválasztás, Bush népszerűsége sosem volt még ilyen alacsony, és hosszú ideje nem tudtak törvényhozásban többségbe kerülni a demokraták sem. Több mint üzenetértékű lesz az eredmény. Azonban az is biztos, hogy kerryből, a 2004-es kihívóból sem lesz már 2008-as demokrata elnökjelölt, hála a katonás elszólásának. és hogy mennyire lesznek tiszták a választások??? Egyesek már most azt elemzik, milyen esetleges választási csalások fordulhatnak elő...
 




Kommentek

0 db komment érkezett


Írj kommentet!
De előbb jelentkezz be. Ha még nincs hozzáférésed, regisztrálj!

vagy kommentelj már meglévő fiókoddal:

Ha hozzáféréssel rendelkezel az oldalak bármelyikén, csak kattints a logójára, és jelentkezz be kedvenc közösségi oldaladon. (Ezt követően ne felejtsd el engedélyezni a kapcsolatot.) Ez azért jó, mert nem kell külön regisztrálnod, hanem a közösségi oldalakon megadott névvel tudsz hozzászólni.

Egyben biztonságos is, hiszen a belépés a kiválasztott oldalon történik, így a nemethattila.hu oldalhoz semmilyen azonosító adatot sem kell megadnod. Az adatvédelemről az egyes weboldalak rendszere gondoskodik, amelyről már megbizonyosdhattál, hiszen használod ezek valamelyikét.

 

 
we