| Itt vagy most: Blog » Nagyvilág » Miért történelmi az idei választás Nagy-Britanniában?
Miért történelmi az idei választás Nagy-Britanniában?
  • | | Több
  • 2010. május 07, 12:12, frissítve: 2010. május 08, 00:12


Miért történelmi az idei választás Nagy-Britanniában?

Tegnap általános választásokat tartottak Nagy-Britanniában. A ma reggelre összeszámolt szavazatok alapján a várakozásoknak megfelelően egyik párt sem szerzett abszolút többséget, a liberális demokraták pedig minden korábbi előrejelzés alatt teljesítettek. A három ciklus óta kormányzó Munkáspártnak csak a harmadik legnagyobb erővel lenne többsége, a szokásjog szerint a királynő a jelenlegi miniszterelnök Brownt kérheti fel koalíciós kormány alakítására. Közben elemzők most is azt találgatják, mi lehetett a választók üzenete a politikusoknak az eredménnyel.

A brit választási rendszer

Ahhoz, hogy megértsük, miért is történelmi ez a tegnapi választás, meg kell értenünk, hogyan működik a brit választási rendszer. A brit parlament kétkamarás, a Lordok Háza képviselői kinevezés alapján, míg a képviselőház (House of Commons) tagjai közvetlen választás által nyerik el mandátumukat. Ellentétben a hazai vegyes választási rendszerrel - egyéni kerületek, megyei listák és országos lista - az Egyesült Királyságban nem osztanak mandátumot listáról. A képviselőház 650 tagját ezzel azonos számú egyéni választókerületben választják meg, a kormányzó többséghez 326 mandátumot kell nyerni. A parlamenti helyet minden körzetben az a jelölt kapja, aki a legtöbb szavazatot szerezte. Nincsen tehát parlamentbejutási küszöb, ha egy párt bármely jelöltje megnyer egy körzetet, automatikusan tagja lesz a törvényhozásnak, függetlenül attól, pártja hány százalékot ért el országosan. Számunkra felfoghatatlan például, hogyan lehet egy 0,1%-os pártnak parlamenti képviselete - 42 ezer szavazattal és egy mandátum megnyerésével ennyi kellett ugyanis az Alliance Party-nak, hogy a következő törvényhozás tagja legyen. Talán a két ország eltérő politikai kultúrájából is következik, hogy nálunk elképzelhetetlen, hogy a kisebb pártok egyéni mandátumhoz jussanak, a választók inkább pártokra, mintsem jelöltekre szavaznak.

A politikatudomány úgy tartja, az egyszerű többségi választási rendszer kedvez a kétpártrendszer kialakulásának, távoltartja a parlamenttől a szélsőségeseket, egyben stabil kormánytöbbséget biztosít a kormányzó erőknek. Ez az, ami most Nagy-Britanniában megdőlt, a választási rendszer ellenére nem született stabil kormánytöbbség, ráadásul az sem világos, a mérleg nyelveként számon tartott liberális demokraták kivel lépnek koalícióra, a munkáspárti Brown-nal vagy a legtöbb szavazatot szerzett konzervatívok jelöltjével, Cameronnal.

 

A választási rendszerből fakadóan aránytalanul nagyok a különbségek szavazatszám-mandátum viszonylatban. A liberálisok arányosítanák a rendszert, a Labour partner lenne ehhez koalícióban.

 

 

 

 

 

szavazat

%

mandátum

Conservatives

10 706 647

36,1

306

Labour

8 604 358

29

258

Liberal Democrats

6 827 938

23

57



Mi okozta a patthelyzetet?

Nagy-Britanniában tehát a jelenlegi nehéz helyzetet elsősorban az okozta, hogy hasonlóan a nálunk is megfigyelteknél, változás körvonalazódik a pártrendszerben. Míg az 1960-as években a két domináns erő - a konzervatívok és a munkáspárt - az országosan elnyerhető mandátumok 95 százalékát kapták, 2005-ben már kevesebb mint hetvenet. Ezzel párhuzamosan a kisebb, területi pártok előretörése figyelhető meg, országosan pedig a liberális demokraták stabil harmadik helyével magyarázható a jelenség. Bár a választások előtt közzétett felmérések - nagyrészt az Egyesült Királyságban újdonságnak számító tévévitáknak köszönhetően - a libdemek előretörését mutatták, az exit-pollok és a tényleges eredmények nem támasztják alá a párt a korábbiaknál jelentősebb térnyerését. Ezzel együtt fontos megjegyezni, hogy a jelenlegi helyzetben rajtuk múlik, merre fordul Nagy-Britannia a következő években.

 

 

előzetes felmérés

exit-poll

eredmény

 

%

mandátum

%

mandátum

%

mandátum

Conservatives

36

284

 

307

36

306

Labour

28

257

 

255

29

258

Liberal Democrats

27

80

 

59

23

57

Other

10

29

 

29

12

28

total seats:

650

 

 

 

 

 

winning post:

326

 

 

 

 

 



Hung parliament, lesz-e koalíció?

A mostanihoz hasonló függő parlamentet utoljára 1974-ben eredményeztek az általános választások, akkor kisebbségi kormányzásba kezdett a legtöbb mandátumot szerzett párt, ám a felállás működésképtelennek bizonyult és még abban az évben új választásokat írtak ki. Tekintve, hogy Nagy-Britanniában még nem volt példa koalícióra, az előrejelzéseket látva a piac az idén is a konzervatívok kisebbségi kormányzását árazta be. A választás napjához közeledve azonban egyre többet kezdtek beszélni a Munkáspárt és a libdemek esetleges koalíciójáról, mint az utolsó olyan lehetőségről, amivel Gordon Brown hivatalban maradhat. A londoni tőzsde ezért szokatlanul korán, már hajnali egykor kinyitott az éjjel. Azonban, hogy lesz-e koalíció és ki kivel köti, még nem ismert. Szokásjog szerint a brit uralkodó, vagyis a királynő a jelenlegi miniszterelnököt kérheti fel kormányalakításra, eszerint Brown-nak kellene megegyezésre jutni a liberálisokkal. A liberálisok azonban az este folyamán is többször jelezték, először le kell fordítaniuk, mit üzentek nekik a választóik, valamint úgy vélték, bármely párt is kapja a legnagyobb felhatalmazást a brit választóktól, annak lesz joga, hogy kormányozzon. Hasonló álláspontot képviseltek a konzervatívok is, akik azt mondták, akár kisebbégben, akár koalícióban, de kormányozni fognak. Eszerint még egy konzervatív-liberális koalíció sem volna kizárt. Ami Brown további szereplését illeti, már a választás előtt jelezte, ha nem kap többséget a Labour, ő mindenképpen tovább áll. Ez tükröződött a választások estéjén mondott beszédében is, ami több ottani elemző szerint búcsú volt a kormányfői széktől, így valószínűsíthető, ha lesz is munkáspárti-liberális koalíció, Brown előbb-utóbb átadja a kormányrudat valaki másnak.

 

Korábbi választási eredmények

 

 

 

 

 

 

 

1979

1992

1997

2005

2010

Labour

284

274

394

349

 

Conservatives

327

320

186

210

 

Liberal Democrats

15

30

43

62

 

others

24

26

27

29

 



Mit mondanak az eredmények?


Ami az éjszakai eredményvárást illeti, a kiszámíthatatlanság izgalma az egész estén végigvonult. Többször, szinte tízpercenként fordult az állás, hol a konzervatívok, hol a munkáspártiak vezettek. Először a szavazatok 10 százalékos feldolgozottságánál érték be a konzervatívok a Labourt, hajnali 5 órakor pedig 50 százalékos feldolgozottságnál az látszott, hogy a konzervatívok önállóan is képesek lesznek biztosítani a kormányzáshoz szükséges abszolút többéget. Jelen állás szerint a konzervatívok kilenc parlamenti hellyel maradnak alul a Labour-höz képest, 306 mandátumukkal azonban (még nincs teljes feldolgozottság) nagyon messze vannak a 326 fős abszolút többség megszerzésétől.

A pártok élvonalbeli politikusainak némileg bizalomra ad okot - különösen fontos ez Brown és Clagg esetében -, hogy mindhárman újráztak saját választókörzetükben. Közülük a leglátványosabb győzelmet Cameron aratta, aki háromszor vert rá a Labour és ötször a libdemek jelöltjére egyéniben. Az ügyvezető kabinet szinte valamennyi minisztere ismét elhozta a mandátumot, néhány kivétel akadt csupán. A Labour egyelőre hátradőlhet, nem szenvedtek történelmi vereséget és második helyüket is képesek voltak megőrizni. A libdemek viszont minden várakozáson alul teljesítettek, amit a pártban hatalmas kudarcként értékeltek. További érdekesség, hogy a legtöbb mandátumot elnyert konzervatívok Wales-ben nagyon rosszul teljesítettek. Elemzők szerint ha ők alakítanak majd kormányt, az felerősítheti a skót függetlenedési törekvéseket.

 

A botrányokról

 

Meglepetésre a brit választások sem maradtak mentesek a szavazás körül lezajlott botrányoktól. A választások első fordulójában nálunk is ismert sorbanállás Nagy-Britanniában is megtörtént, ott az esőben voltak kénytelenek sorban állni az emberek, hogy szavazhassanak. Az illetékesek elismerték, nem voltak felkészülve a nagy létszámú szavazói csoportokra, ezt a szavazás lebonyolításáért felelős szervezet vezetője a túlságosan aktív elsőszavazókkal magyarázta. Az ottani választók azonban nem voltak olyan szerencsések mint a magyarok idehaza, a britek ugyanis 10 órakor valamennyi szavazókört bezártak, ezzel több tucat embert kizárva a választásból. A BBC-nek nyilatkozó illetékes szerint csupán a vonatkozó törvény rendelkezéseit hajtották végre, őket semmilyen felelősség nem terheli. Az eset kapcsán valamennyi párt miniszterelnök-jelöltje elítélően nyilatkozott, értelmiségiek pedig élő műsorban fakadtak ki, hogy Nagy-Britanniában, az európai demokrácia egyik bölcsőjében ilyen megtörténhetett.




Kommentek

0 db komment érkezett


Írj kommentet!
De előbb jelentkezz be. Ha még nincs hozzáférésed, regisztrálj!

vagy kommentelj már meglévő fiókoddal:

Ha hozzáféréssel rendelkezel az oldalak bármelyikén, csak kattints a logójára, és jelentkezz be kedvenc közösségi oldaladon. (Ezt követően ne felejtsd el engedélyezni a kapcsolatot.) Ez azért jó, mert nem kell külön regisztrálnod, hanem a közösségi oldalakon megadott névvel tudsz hozzászólni.

Egyben biztonságos is, hiszen a belépés a kiválasztott oldalon történik, így a nemethattila.hu oldalhoz semmilyen azonosító adatot sem kell megadnod. Az adatvédelemről az egyes weboldalak rendszere gondoskodik, amelyről már megbizonyosdhattál, hiszen használod ezek valamelyikét.

 

 
we