| Itt vagy most: Blog » Nagyvilág » Választások a régióban 1.: Csehország
Választások a régióban 1.: Csehország
  • | | Több
  • 2010. május 26, 15:03


Választások a régióban 1.: Csehország

A következő hetekben, hónapokban a régió több országában is választások lesznek. A hétvégén Csehország, június 12-én Szlovákia választ parlamenti képviselőket és kormányt, míg a lengyel elnökválasztás első fordulóját június 20-án, a másodikat pedig július 4-én tartják. Utóbbira a tragikus balesetben elhunyt lengyel elnök halála miatt, míg a cseh és a szlovák választásokra a parlamentek mandátumának lejárta okán kerül sor. A cseh és a szlovák parlamenti választások önmagukban is érdekesek, hiszen mindkét helyen komoly esély van a kormány megbuktatására, a rendkívül szoros eredmények azonban patthelyzetet is eredményezhetnek. Csehországban a jobboldali kormányt válhatják a szociáldemokrata pártok, Szlovákiában erős jobboldali és nemzetiségi összefogással pedig a Fico-vezette Smer is megbuktatható lenne. Fico győzelme esetén, a cseh szociáldemokraták sikerét valószínűsítve, pedig először fordulna elő, hogy a volt Csehszlovákia két utódállamában egyszerre lennének hatalmon baloldali erők. Háromrészes sorozatomban most Csehországgal foglalkozom.

 

A négy évvel ezelőtt patthelyzettel végződött alsóházi választások után, Václav Klaus cseh köztársasági elnök ez év eleji bejelentése alapján, május 28-án és 29-én ismét parlamenti választásokat tartanak Csehországban. Az előzetes felmérések szerint a legutóbbi választásokhoz hasonlóan egyik nagy párt sem szerez majd abszolút többséget, a szociáldemokraták elsősége azonban már most megkérdőjelezhetetlen.

A Jobbközép koalíció létrejötte és válsága

A cseh törvényhozás kétkamarás, alsóháza a képviselőház, ahova négyévente arányos listás rendszerben 200 képviselőt választanak. A legutóbbi választásokon öt párt jutott a parlamentbe, a legtöbb szavazatot szerzett polgári demokrata párt csak a kereszténydemokraták és a zöldek bevonásával volt képes kormányt alakítani. A választásokat követő patthelyzetet az okozta, hogy a jobbközép koalíció és a szociáldemokrata-kommunista tábor is 100-100 mandátummal rendelkezett a törvényhozásban, így egyikük sem rendelkezett a kormányzáshoz szükséges abszolút többséggel. Elemzők akkor azt sem tartották kizártnak, hogy nagykoalíció jöjjön létre a polgári demokratikus erő és a szociáldemokraták között, ennek hiányában pedig előrehozott választásokat tartsanak. A jobboldali kormány kezdetben kisebbségi kormányzásba kezdett, majd a pártjukat elhagyó két szociáldemokrata képviselő támogatásának megszerzésével 2007 januárjában felállhatott a koalíciós kabinet.  

Az első komoly válsággal 2008 őszén kellett szembenézzen a kormány, amikor a legnagyobb kormánypárt két tagja egyhagyta a frakciót és a függetlenekhez csatlakozott – döntésüket a pártvezetés számukra elfogadhatatlan magatartásával magyarázták. Ezzel egy időben Václav Klaus államfő is kritizálta Mirek Topolaneket azzal, hogy kiüresítette a kormányzást. A szociáldemokraták elnöke pedig azzal vádolta a kormányfőt és pártját, hogy gyanús ügyletekkel gondoskodtak a mindenkori többségük biztosításáról. Szorgalmazta, alakuljon szakértői kormány új miniszterelnök vezetésével, majd az Európa parlamenti választásokkal egy időben tartsanak előrehozott választásokat. A miniszterelnök akkor úgy nyilatkozott, ha nem lesz kellő támogatottsága a kormányprogramban szereplő lépések megvalósítására, lemond posztjáról.

Kormányválság és szakértői kormány

2009 tavaszán a legnagyobb polgári demokratikus pártot alapító államfő is kilépett az ODS-ből és megjelent a szociáldemokraták pártkongresszusán. A köztársasági elnök ilyen szintű szembefordulása valamikori pártjával jól példázza a kormánypárton belüli éles konfliktusokat. A koalíción belüli repedések is megjelentek, amikor a kereszténydemokraták is bejelentették, hogy támogatnának egy esetleges szakértői kormányt. Két év után a jobboldali kormány ismét kisebbségbe került, a szociáldemokraták pedig visszavették az alsóház feletti ellenőrzést.

Mirek Topolanek végül lemondott kormányfői posztjáról – azóta képviselőjelölti és pártelnöki posztjától is megvált -, a kormánykoalíció pártjai pedig megállapodtak a szociáldemokratákkal, hogy a 2009 őszi előrehozott választásokig Jan Fishert, a cseh statisztikai hivatal vezetőjét bízzák meg válságkezelő kormány alakításával.  2009 szeptemberében azonban a szociáldemokraták megváltoztatták álláspontjukat, és már abban voltak érdekeltek, hogy az aktuális összetételű parlament kitöltse megbizatásának idejét – ez minden bizonnyal összefüggött a két párt egymáshoz közeli támogatottságával.  Hasonló álláspontot képviselt az államfő is, aki úgy nyilatkozott, azért írta ki a lehető legkésőbbi időpontra a szavazást, mert nem akarta a képviselők mandátumát lerövidíteni.  Az alábbi ábrán látható módon a választók meghatározó többsége azonban nem elégedett a Cseh Köztársaságban jelenleg fennálló helyzettel.

 

forrás: PC



Kampány és az új pártok előretörése


A nyáron mindenesetre megkezdődött a kíméletlen választási küzdelem a pártok között. A volt miniszterelnök a legnagyobb kormánypárt elnökeként széleskörű választási összefogásra szólította fel a cseh jobboldali pártokat annak érdekében, hogy közösen megakadályozzák, a szociáldemokraták oldalán visszatérjenek a kommunisták a hatalomba.  A szociáldemokraták szerint az kormányzó Polgári Demokratikus Párt azért riogatja a szavazókat a kommunisták visszatérésével, mert nincs programja, Paroubek pártelnök ugyanakkor sietve leszögezte, kormányszinten pártja nem működne együtt a kommunista párttal.

Az elmúlt fél-egy év több érdekes fordulatot is hozott. Sok elemző úgy véli, nem kizárt, hogy a 2006. évi választásokhoz hasonló patthelyzet alakul majd ki, hiszen egyik nagyobb párt sem lesz képes működőképes többség biztosítására. A szociáldemokraták koalíciós esélyeit ronthatja, hogy a felmérések szerint a zöld párt nem lépi majd át a bejutáshoz szükséges küszöböt, a kereszténydemokratákkal pedig kizárt a megállapodás, ha annak a kommunisták is részesei.  Új szereplő azonban a porondon a TOP 09 (Tradition Responsibility Prosperity 09), amely 2009 júniusában alakult, de máris a második legnagyobb támogatottságnak örvendő jobboldali párttá lépett elő. Az egyik cseh lap  felmérése szerint ráadásul a választók többsége messze meghaladó mértékben az új konzervatív párt listavezetőjét, Karel Schwarzenberget tartja a legmegfelelőbb miniszterelnök-jelöltnek, míg a legnagyobb támogatottságú szociáldemokraták listavezetője 20 százalék körüli rokonszenvindexével a lista végén kullog.

 forrás: PC

A TOP 09 gyors előretörése annak fényében pedig még látványosabb, hogy a zöld párt (SZ) mellett a kereszténydemokraták (KDU-CSL) is túlélésükért küzdenek. Emellett a 2001-ben alakult Közügyek Pártjának (VV) is sikerült felkerülnie a politikai térképre , a populista nézeteket képviselő szélsőjobboldali párt a májusi felmérések szerint beérte a kommunisták (KSCM) 12-13 százalékos népszerűségét. Ráadásul a helyi szinten 2002. óta politizáló VV népszerűsége annak ellenére folyamatosan emelkedik, hogy elemzők, publicisták és politikusok is felemelték már szavukat ellene – kampányuk rasszista és xenophób elemeit, valamint párttámogatási gyakorlatukat kritizálva minden idők legviharosabb választási kampányában.

forrás: PC 

 

Hasonlóságok a cseh és a magyar politikai helyzet és a választások (várható) eredményei között

A fentieket figyelembe véve az elmúlt évek cseh belpolitikája és az idei cseh választások sok tekintetben hasonlóságot mutatnak a hazai állapotokhoz viszonyítva. Ahogy az MSZP-ből, úgy az ODS-ből is kifogyott a lendület, és ahogy idehaza is felbomlott a koalíció, aminek elsősorban az SZDSZ lett a vesztese, úgy a cseheknél is a koalíció kis pártjai, a zöldek és a kereszténydemokraták fizethetik meg a rossz kormányzás árát. Szintén közös vonása a két ország belpolitikai helyzetének a szélsőséges pártok megerősödése, elsősorban a cigány- és bevándorló-ellenes fennhangokat megütő szélsőjobboldali pártok profitáltak a többi gyengeségéből. Ahogy idehaza is két új párt – a Jobbik és az LMP -, úgy a Cseh Köztársaságban is a TOP 09 és a VV esélyes arra, hogy valamennyire új formációként a következő törvényhozás tagja legyen. (A TOP 09 sokak szerint egyébként éppen annak köszönheti gyors növekedését, hogy sokan azt látták meg benne, ami a kezdetek kezdetén az ODS is volt – hasonlóan idehaza gyakran az LMP-re is ráhúzzák, hogy olyanok, mint a Fidesz kezdeti bizonyos farmer-zakós pesti srácok imidzse. Az pedig már csak ráadás, hogy a TOP 09 számára is fontos a fenntarthatóság és erősen környezettudatos gondolkodásmódot képvisel a párt.)

Szintén érdekes hasonlóság marketing szempontból a vezérszerepek választása. A TOP 09 Topolanek volt külügyminiszterével, Schwarzenberg herceggel vág neki a választásoknak, hasonlóval az MDF is próbálkozott idehaza az EP-választási kampányban, amikor Habsburg Györgyöt tette listájának második helyére. Szintén az MDF esetében volt megfigyelhető, hogy a párt miniszterelnök-jelöltje, Bokros Lajos nagyságrendekkel népszerűbb volt, mint a baloldalon politizáló másik párt, az MSZP jelöltje, Mesterházy Attila.

Az ODS és az MSZP válságkezelése között mindenképp érdemes párhuzamot vonni. Ahogy idehaza is a legtöbben elismerték Bajnai Gordon válságkezelését, úgy a csehek is elégedettek voltak a szakértői kormány és Jan Fisher miniszterelnök tevékenységével. A válaszadók 28 százaléka igen elégedett, míg 47 százalékuk inkább elégedett volt a kormányfő teljesítményével, ez azonban – ahogy idehaza sem – a cseheknél sem éreztette hatását a pártpreferencia adatokon, az ODS népszerűsége folyamatosan csökkent, míg a szociáldemokratáké emelkedett. Szintén érdekes hasonlóság, hogy az MSZP az „Új jelölt, új program”, az ODS az „Új arcok, új ODS” szlogennel kampányolt a hajrában. 

 forrás: PC

 

A cseh választások utóhatásai

Cseh politológusok úgy vélik, ha a cseh szociáldemokraták az előrejelzésekhez hasonló jó eredményeket érnek el a májusi választásokon, abból a szlovák választásokon Fico pártja is kapacitálhat.  Az egyik szlovák lap pedig említést tesz arról is, hogy a Smer esetleges júniusi választási sikere után először fordulna elő, hogy Csehszlovákia két utódállamában egyszerre lenne kormányon szociáldemokrata erő. Szlovák elemzők azonban úgy tartják, a szlovák kampányra inkább a magyar választások eredménye lehet komoly hatással. Úgy gondolom, mindegyik álláspont reális. Szlovákia és Magyarország között a következő hetekben feszültség fog kiéleződni a kettős állampolgárságról szóló törvénytervezet kapcsán, hiszen ez mindkét ország kormányfő(jelölt)jének érdeke. Fico fenntarthatja a bizonytalanságot a szlovákokban, Orbán viszont demonstrálhatja a szélsőséges szavazók felé is a határon túli  magyarok iránti elkötelezettségét, másfelől igazolni tudja, a Fidesz álláspontja nem változott szélkakas módjára a kérdésben és pártja nem tett a kampányban megvalósíthatatlan ígéreteket. Emellett pedig valószínű a cseh és szlovák szociáldemokraták kölcsönös sikereinek példaként való felmutatása a választók számára, elsősorban Szlovákia részéről, hiszen Fico kormányának sikeres gazdaságpolitikáját kommunikálhatja a cseh szociáldemokraták sikerével.




Kommentek

0 db komment érkezett


Írj kommentet!
De előbb jelentkezz be. Ha még nincs hozzáférésed, regisztrálj!

vagy kommentelj már meglévő fiókoddal:

Ha hozzáféréssel rendelkezel az oldalak bármelyikén, csak kattints a logójára, és jelentkezz be kedvenc közösségi oldaladon. (Ezt követően ne felejtsd el engedélyezni a kapcsolatot.) Ez azért jó, mert nem kell külön regisztrálnod, hanem a közösségi oldalakon megadott névvel tudsz hozzászólni.

Egyben biztonságos is, hiszen a belépés a kiválasztott oldalon történik, így a nemethattila.hu oldalhoz semmilyen azonosító adatot sem kell megadnod. Az adatvédelemről az egyes weboldalak rendszere gondoskodik, amelyről már megbizonyosdhattál, hiszen használod ezek valamelyikét.

 

 
we