| Itt vagy most: Blog » Publikációk » Vezérszerepek - vezérdemokrácia - politikai marketing
Vezérszerepek - vezérdemokrácia - politikai marketing
  • | | Több
  • 2010. március 29, 14:02


Vezérszerepek - vezérdemokrácia - politikai marketing

Napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a politikusok önmaguk imázsának megteremtésére. A változó világban a politikusok szerepe is átalakulóban van. Míg évtizedekkel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna, hogy egy politikus és egy üzletember relációjában ne az előbbi lett volna meghatározóbb, ma ennek épp az ellenkezőjét látjuk. Míg korábban az üzletemberek tanultak a politikusoktól, ma a politikusok tanulnak az üzleti élet képviselőitől. 


A vállalati gyakorlatban megszokott és nélkülözhetetlen eladási stratégiák az élet egyre több területén meghatározóvá válnak. A marketing, a kommunikációs és a PR-tevékenységek (a továbbiakban: politikai marketing) elsajátítása és alkalmazása révén a politikusi szerepkör nyílt szín előtti megnyilvánulásai merőben eltérnek a klasszikustól. Gondoljunk Barack Obama tengerentúli elnöki gigakampányára. A politikai marketing eszközeit alkalmazva az ismeretlenségből kilépő fiatal demokrata szenátor alig több mint két év alatt elnyerte pártja elnökjelöltségét olyan ellenfelekkel szemben, mint az egyértelmű esélyesnek tartott Hillary Clinton, vagy a négy évvel korábbi elnökjelölt, Kerry szenátor alelnök-jelöltje, John Edwards. Obama győzelmének kulcsa nem egyszerűen nemzetegyesítő programjában vagy Bush elnök népszerűtlenségében és a republikánusokból való általános kiábrándultságban keresendő. Elsősorban abban, hogy innovatív kampányában  olyan választói csoportokat – főleg fiatalokat és négereket – is meg tudott szólítani, amelyek korábban távolmaradtak a szavazástól. Másodsorban egy fiatal, dinamikus ellenfele volt egy veterán, a maradiságot képviselő republikánus jelöltnek, így személye önmagában is alkalmassá tette a kampány fő üzenetének, a változásnak a képviseletére.


Dolgozatom célja a politikai marketing lényegének bemutatásán túl annak tanulmányozása, miként váltak a vezérszerepek a politikai marketingtevékenység meghatározó elemévé, egyáltalán, milyen előzményei és észrevehető jelei vannak a politikatudományban a vezérjelenségnek.


Barack Obama és az amerikai példa azért is helyénvaló ez esetben, hiszen a marketingesített politika bölcsője az Egyesült Államok, ráadásul a felsorolt példák azt mutatják majd, hogy ez sem véletlen. A pártrendszer és a kormányberendezkedés milyensége vagy a média által megkövetelt kommunikációs stílus ugyanis alapvetően hozzájárultak a vezéresedés kiteljesedéséhez. Mindezek a folyamatok Európában – így Magyarországon – is lezajlottak, mint hazai példán bemutatom majd, a pártok rendszerváltás utáni gyűjtőpártosodása, centripetális versenye kétosztatúvá tette a pártrendszert, ám esetükben kevésbé lehet beszélni természetességről, mint inkább a külföldi minták adaptációjáról, valamint tudatos vezérépítésről.


A fenti példánál maradva, hogy a vezéreknek mekkora szerepe van a kampányokban, az is bizonyítja, hogy a 2008-as amerikai választások – annak ellenére, hogy az elnökválasztással egy időben képviselőházi választásokat is tartottak – csak Obama és McCain párharcától voltak hangosak. McCain a republikánusokat, Obama a demokratákat testesítette meg, így történhetett, hogy hét százalékpontos elnöki győzelme után Obama a demokrata képviselőjelölteket is nagy arányban bevitte a hátán a kongresszusba, amelynek így mind a két házában tarolt a párt.


Magyarországon a perszonifikáció és a perszonalizáció fogalmával a Fidesz kapcsán ismerkedtünk meg először, a kormányzás prezidencializálása – jól lehet, közjogi keretei előtte is adottak voltak – az Orbán-kormány hivatalba lépésével köszöntött be, hasonlóan az erőteljes kormányzati marketing, -kommunikáció és –PR-tevékenység is. Mindezek kapcsán egyesek médiakormányzásról beszéltek, amelynek hatása azonban rányomta a bélyegét az ezt követő kormányok működésére is, mintegy az ellenfelektől is kikényszerítve a vezérek felléptetését.


A kis pártok esetében azonban nem beszélhetünk ilyen tudatos márkaépítésről. Kifejezetten jellemző ez az önmagát civil mozgalomból párttá kinövő Lehet Más a Politika esetében, amelyik pont azzal próbálja a többi párttól való különbözőségét demonstrálni, hogy nem állított fel elnökséget, a párt arcai a szóvivők és az országos választmány tagjai. Ez azonban több kockázatot rejthet magában, mint amennyi hasznot hozhat, hiszen a vezér nélküli, ezért nehezebben beazonosítható pártok könnyen eladhatatlanná válhatnak a piacon. Dolgozatomban ezért a Fidesz példáján rámutatok, mikor és milyen események vezettek ahhoz, hogy a Fidesz levetette rétegpárti struktúráját és néppárttá szerveződött, valamint hogyan hatott a párt ezzel párhuzamosan végbemenő vezéresedési folyamata a választási szerepléseire. Igyekszem ebből a szempontból rávilágítani az ez által okozott helyzet előnyeire, azt bizonyítva, hogy a stabil vezérszerep a legkisebb pártok esetében is életmentő fontosságú lehet.

 

(Forrás: Bevezetés - A dolgozatot teljes terjedelmében a csatolt fájlban olvashatod.)




Kommentek

0 db komment érkezett


Írj kommentet!
De előbb jelentkezz be. Ha még nincs hozzáférésed, regisztrálj!

vagy kommentelj már meglévő fiókoddal:

Ha hozzáféréssel rendelkezel az oldalak bármelyikén, csak kattints a logójára, és jelentkezz be kedvenc közösségi oldaladon. (Ezt követően ne felejtsd el engedélyezni a kapcsolatot.) Ez azért jó, mert nem kell külön regisztrálnod, hanem a közösségi oldalakon megadott névvel tudsz hozzászólni.

Egyben biztonságos is, hiszen a belépés a kiválasztott oldalon történik, így a nemethattila.hu oldalhoz semmilyen azonosító adatot sem kell megadnod. Az adatvédelemről az egyes weboldalak rendszere gondoskodik, amelyről már megbizonyosdhattál, hiszen használod ezek valamelyikét.

 
Letölthető anyagok
Vezérszerepek Magyarországon - Vezérdemokrácia a politikai marketing aspektusából

A fenti anyagok jogvédettek, kérjük a vonatkozó felhasználási feltételeket betartva használd fel

 
 
we